Az etnikai együttélés „normalizálását” kérték a magyaroktól

Fotó: Nagy D. István

Az etnikai együttélés normalizálására szólította fel a magyarság képviselőit a Kovászna, Hargita és Maros megyei Román Civil Fórum (FCRCHM) hétfőn, a románság nemzeti ünnepe alkalmából.

2014. december 01., 15:062014. december 01., 15:06

Az Agerpres hírügynökség szerint a felhívást Sepsiszentgyörgyön, a december elsejét ünneplő több tucatnyi részvevő előtt ismertették a székelyföldi román civil szervezeteket tömörítő szervezet képviselői.

A dokumentum szerint nagy károkat okoz a három megyének az, hogy egy „potenciális konfliktusövezet” látszatát kelti, ami sem az itt élő románoknak, sem a magyaroknak nem jó. Az FCRCHM szerint a magyar közösség vezetőinek ezért „el kellene ismerniük azt a tényt”, hogy Románia biztosítja feltételeket a területén élő kisebbségek számára nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatnak és nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

A felhívás szerzői szerint 1918 december elsején a gyulafehérvári román nemzetgyűlés egy „elvi nyilatkozatot” fogadott el, amelynek az előírásait beépítették az 1919 december 9-ei (Románia és az Antant között megkötött) kisebbségi szerződésbe, és Románia ez utóbbi dokumentum alapján dolgozta ki a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályait.

„Ideje, hogy a magyar közösség vezetői elismerjék, Románia maradéktalanul teljesítette a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit a kisebbségekkel kapcsolatban. Az említett megyékben a teljes helyi közigazgatás a – románellenes kisiklásaikról ismert – magyar pártok ellenőrzése alatt áll, a magyarság képviselői pedig ténylegesen részt vesznek az egész ország kormányzásában” – olvasható a felhívásban, amely szerint mindez a Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemének betartását bizonyítja.

A székelyföldi román szervezetek vezetői szerint a magyaroknak meg kell érteniük, hogy „az úgynevezett székely födnek” sosem lesz etnikai alapú területi autonómiája.