Kovászna megyében ugyanis több település önkormányzatát utolsó percben mentette meg a csődtől a tavasszal kiutalt kormánytámogatás. Köröspatak és Bükszád számláit akkorra ugyanis – amint arról írtunk – már zárolták, mert a csatornázási munkálatokat elvégző cégek pereltek és nyertek.

Összesen húsz közigazgatási egységnek jelentett mentőövet, hogy a Kovászna megyei közgyűlés tavasszal 25 millió lejt kapott a fejlesztési minisztériumtól – ezek az önkormányzatok az adósság
csapdájába kerültek, a kormányprogramok esetleges finanszírozására várva – mondta el portálunk megkeresésére Henning László, a Kovászna megyei közgyűlés alelnöke.

A veszélyessé vált helyzetet végül sikerült rendezni, a megyei önkormányzat azoknak a községeknek és városoknak a tartozásait fizette ki, ahol elkészült a víz- és csatornázási munkálatok több mint 60 százaléka. Ezzel helyreállt a települések anyagi függetlensége, ám az érintettek úgy vélik, a teljes államigazgatási rendszer átalakítására lenne szükség, hogy ne képződjenek újabb adósságok, hangolják össze a kormányzati fejlesztési programokat, és időben folyósítsák a támogatásokat.

Hargita megyében eközben úgy próbálják elkerülni az adósságcsapdákat, hogy felelős költekezésre intik az önkormányzatokat. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke érdeklődésünkre elmondta, 2009 óta tudatosan arra kérnek valamennyi önkormányzatot a megyében, hogy csak annyi munkálatot rendeljenek meg a cégektől, amennyire biztosan van pénzük.

„Felelőtlen költekezésről nincs tudomásunk. Ha valami például 10 lejbe kerül, de nekünk biztosan csak 3 lejünk van, akkor 3 lejre rendelünk munkálatokat a cégektől. Nincs szükség arra, hogy a Hargita megyei cégek bedőljenek a politikai ígérgetéseknek” – szögezte le Borboly Csaba. A tanácselnök hangsúlyozta, a kis- és közepes vállalkozásoknak nem segítség, ha elvégeznek egy munkát, de nem kapják meg érte a pénzüket. A kifizetésekben lehetnek csúszások, ha minőségi kifogások merülnek fel, az önkormányza­tok csak akkor fizetnek, ha ezeket megoldották.

Borboly ugyanakkor egy másik jelenségre is felhívta a figyelmet: amikor nem helyi cégek felelőtlenül, áron alul bevállalnak munkálatokat, azt később kiadják alvállalkozásba a helyi vállalkozóknak, végül pedig indokokat keresnek, hogy ne fizessenek.

„Erre az a megoldás, ha a Hargita megyei cégek fővállalkozóként vesznek részt a közbeszerzéseken, nem lesznek másnak a bérmunkásai, kizsákmányoltjai. Nehezen értetjük meg, hogy pályázni nemcsak a nagyoknak szabad, inkább a kis- és közepes vállalkozókat segítenénk, hogy a profit a székelyföldi családoknál maradjon, ne a megyén, vagy éppen az országhatáron kívüli bankszámlákon. Ez is az autonómia alapja” – szögezte le Borboly Csaba.