Fotó: Nagy D. István
Amint várható volt, színes vita közepette hagyták végül jóvá Kovászna Megye Tanácsának tagjai a fejlesztési régiókkal kapcsolatosan kiírandó megyei referendumra vonatkozó határozattervezetet. A román pártok képviselői nem támogatták.
2013. november 14., 16:352013. november 14., 16:35
Minden politikai alakulat képviselője, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint Klárik László, az RMDSZ sepsiszéki-erdővidéki szenátora is több rendben hozzászólt a megyei önkormányzat elé terjesztett határozattervezet kapcsán kialakult vitához. A román pártok színeiben mandátumot nyert képviselők érveik felsorakoztatása mellett még a szavazás előtt nyilvánvalóvá tették, nem támogatják a döntést. Ennek ellenére a népszavazásnak december 8-ra történő kiírását szentesítő határozatot utóbbiak ellenszavazatával, de elfogadta a testületi többség.
Tamás Sándor, a közgyűlés elnöke a tervezet ismertetése alkalmából „újravette” annak a folyamatnak az állomásait, amelyek addig vezettek, hogy beterjeszthették a határozatot a testület elé. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a referendum kiírásának kezdeményezőjeként szólalt fel: kihangsúlyozta, azt kell megérteni, hogy ez a kezdeményezés minden székelyföldi lakos számára előnyökkel szolgál, és egy, a három megye alkotta régió csakis pozitív hatással lehet, ami a fejlődést, fejlesztést illeti.
Antal szerint a fejlesztési régiók határainak átrajzolása kapcsán a legfontosabb kérdés a hatékonyság, azaz milyen körülmények között lehet úgy igazítani egy térség ügyeit, hogy az mindenki számára előnyös legyen. A jelenlegi felállás szerint Háromszéknek mintegy 50 millió eurós veszteséget jelent, amennyiben továbbra is Brassó, Szeben és Fehér megyékkel marad egy fejlesztési régióban – mutatott rá. Ennek a helyzetnek a feloldása hatékony és jól átgondolt felépítésű régiókkal oldható meg.
Kisebb MPP–EMNP csörte
Kulcsár Teza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke a támogatásukról biztosította a tervezet kezdeményezőit, illetve a román pártok képviselőit is erre kérte fel. A testületi tag ugyanakkor kétségét fejezte ki az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői irányába, tekintve az alakulat országos vezetőségének eddigi viszonyulását az egész folyamathoz. Bedő Zoltán, a Néppárt képviselője válaszában tömören a tervezet melletti kiállásukról biztosította a testületet, viszont megerősítette, hogy fenntartásokkal kezelik az egész ügyet. Bedő szerint alakulata a Székelyföld autonómiájáért száll síkra, és kételyeik vannak arra nézve, hogy ez a népszavazás érdemben szolgálni tudja ezt a célt. A politikus arra is hangsúlyt helyezett, a román pártok képviselőinek üzenve ezzel, hogy nem a székelyek önrendelkezését, hanem Székelyföld autonómiáját akarják.
Román gazdasági aggályok
A Szociál-liberális Unió (USL) testületi tagjai több ellenérvet is felsorakoztattak. Cziprián Kovács Lóránt liberális képviselő például a románság irányában felmutatott garanciákat hiányolta arra vonatkozóan, hogy ez a közösség nem kerüljön hátrányba egy ilyen régióban, Sabin Călinic pedig a térség gazdasági visszamaradottságával és a Brassóval egy régióba tartozás előnyeivel érvelt. Tamás Sándor és Antal Árpád válaszaikban Brassó pénzelvonó hatását, illetve a térség valós helyzetét próbálták felhozni.
Az általános életszínvonalra, a munkalehetőségekre vonatkozó felvetésekbe csak röviden bonyolódtak bele. Brassó kapcsán Klárik László szenátor is közbeszólt, példával támasztva alá a két elöljáró érveit, illetve bejelentve, hogy a referendum sikeressége esetén kezdeményezik egy jogszabály beterjesztését a parlamentbe a fejlesztési régiók átrajzolásáról.
Kovászna város ismét profitál a fejlesztési minisztérium által még tavaly útjára indított országos helyreállítási terv (PNRR) pályázati kiírásából: több mint 14,2 millió lej értékben kaptak támogatást középületek energiahatékonyságának javítására.
Személyautó és mikrobusz ütközött vasárnap reggel a Kovászna és Réty közötti 13-as jelzésű országúton, Bita településen. Az ütközés következtében ketten sérültek meg.
Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.
A bukaresti táblabíróság döntése értelmében biztossá vált az Országos Befektetési Társaság (CNI) becslése szerint 130 millió lejbe kerülő kézdivásárhelyi uszoda építőjének kiléte.
Barót idén 6,37 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt esztendőben, kiadásai pedig 1,63 százalékkal nőnek – szerdai ülésén a város önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a település költségvetését a 2023-as évre.
A kézdivásárhelyi tanácsülés keddi napirendjén szereplő több mint kéttucatnyi határozattervezet közül a legfontosabb a város költségvetésének elfogadása volt.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház épületeinek hőszigetelését célzó pályázat finanszírozási szerződését írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Új kialakítású szeméttárolókkal védekeznek a szeméthalmok ellen Sepsiszentgyörgyön a Csíki Negyedben, céljuk, hogy a guberálók miatt kialakuló katasztrofális helyzetet felszámolják és a lakóknak ne kelljen a kiöntött szemétben járkálniuk.
Kovászna város önkormányzata az országos helyreállítási terv (PNRR) révén több mint hatmillió lej támogatást kapott két tömbház energetikai korszerűsítésére – adta hírül Facebook-oldalán Gyerő József polgármester.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták a koronavírus-járvány miatt lefújt rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott beszélgetésből.
szóljon hozzá!