Madárles webkamerával

Fotó: Veres Réka

Újraindult a tavaly indított gólya-megfigyelés – számolt be Kelemen László, a Rara Avis egyesület vezetője. Kelemen azt is elmondta, hogy a Háromszéken zajló gólyaszámlálási, valamint a madárvédelemi akciók és nagytestű madarak optimális szaporulata lehetővé teszi, hogy Barátos megszerezze az Európai Gólyafalu címet.

Szabó Enikő

2014. április 01., 19:322014. április 01., 19:32

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az oltszemi gólyafészket tavaly bekamerázták, és a Sepsi Rádió honlapján lehetett követni a gólya-valóságshow-t. A nagy nézettségre és érdeklődésre való tekintettel idén még egy kamerát szereltek az oltszemi útra, hogy a fészken kívüli történéseket panorámában lehessen látni – számolt be Grubisics Levente, a rádió vezetője. Elmondta: most ideális időben kapcsolták be a kamerákat, a nézők a gólyák érkezésének, és a három napon át, éjjel- nappal tartó párzásának is szemtanúi lehettek.

Jelenleg a tojó, Fanni egyedül gubbaszt a fészekben, mert Ottó pár napja eltűnt, a kimerítő napok után – magyarázta Kelemen László, aki naponta órákat tölt el a madarak megfigyelésével és két naponta megosztja észrevételeit a „gólyás blogon”. A madarász szerint egyébként minden feltétel adott, hogy Háromszék, pontosabban Barátos nyerje el Érendértől az az Európai Gólyafalu címet. A szatmári Érendér település már hét éve viseli ezt a címet és komoly turisztikai attrakcióként használja fel, hisz ott még Gólyafesztivált is tartanak. Jelenleg Érendéren 36 fészket tartanak számon, ám Barátoson és körzetében már 42 gólyacsalád fészkel. 2012-ben még csak harminchárom fészket tartottak nyilván, de számuk évről évre nő – mondta el Kelemen. Szerinte ennek egyik fő oka az, hogy ezek a nagytestű, védett madarak szeretik a helyszínt, és zavartalanul táplálkozhatnak, párosodhatnak, illetve nevelhetik fel itt kicsinyeiket.

Ugyanakkor a Vadászati Múzeum vezetője Demeter János is beszámolt arról, hogy a Vadon Egyesület is működésbe helyezett két webkamerát, melyeket a vadon.ro honlapon lehet megtekinteni vad-online menüpont alatt.

Az egyik segítségével az illyefalvi templomtoronyban egy vörösvércse párt lehet meglesni testközelből, a másik kamerát egy 18 méteres fa tetejére szerelték, ahol jelenleg egy holló és egy ölyv vív közelharcot a fészekért. Ezek a képek azonban csak időnként töltődnek le a technikai akadályok miatt. Egy harmadik kamerát is szándékoznak beüzemeltetni, ennek helyszínére javaslatokat várnak a lakosságtól – hívta fel a figyelmet Demeter. A Vadon egyesület célja olyan élettereket bekamerázni, amelyek nem hétköznapiak.