Véget ért a Székelyek Nagy Menetelése

A rétyi útkereszteződésnél fél kettőkor olvasta fel Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a kiáltványt, amelyben megerősítik a gyegyóditrói Székely Nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényüket: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását. Ezt követően a magyar és a székely himnusz eléneklésével véget ért a Székelyek nagy menetelése. Eddigi információink szerint mindenhol békésen zajlott le az esemény, elindultak az emberek hazafelé. A rétyi útkereszteződésnél álló motel előtt lassan kiürül a tér.

Megint számháború

A Kovászna megyei prefektúra, rendőrség, csendőrség és a katasztrófavédelmi felügyelőség is ugyanazt a sajtóközleményt küldte szét: szerintük mindössze tizenötezer résztvevője volt a menetelésnek. A szervezők ezt úgy értékelik, hogy az állami hatóságok így kívánják jelentéktelenné tenni az eseményt.

Megkezdődött a menetelés

Elindult a Székelyek nagy menetelése, fegyelmezetten kettes-hármas sorokban hömpölyög a tömeg Maksa és Szentivánlaborfalva felé, ez irányban a rétyi fúvósok vezetik a menetet. Ezen a helyszínen egyelőre semmilyen incidens nem történt. Tudósítóink szerint a szervezők százezresre becsülik a részvevők számát. Kökösön közel 22 ezren, Kézdivásárhelyen húszezren lehetnek. Az utóbbi helyszínről jelenti tudósítónk, hogy a városban tartott istentiszteleten a Magyarországról érkezett, egyenruhás gárdisták is részt vettek, akik később rendezett sorokban csatlakoztak a menethez. Kézdi és Csernáton között félúton ért össze a menet, munkatársunk szerint nem tömöttek a sorok. „Autonómiát!”, „Székelyföld nem Románia” – hallatszik ki időnként a menetből.

Biró Zsolt, Izsák Balázs, Kelemen Hunor, Toró T. Tibor és Tőkés László a menetelésről

„Megteremtettük az autonómiaküzdelem mozgalmi hátterét. Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján, vagy ma, itt Bereck és Kökös között arra mutatunk példát az utánunk jövőknek, hogy közösségi összefogással nincsen lehetetlen. Hétszázezer székely akarata olyan erő, amely meg fogja teremteni Székelyföld területi autonómiáját” – fogalmazott üzenetében Izsák Balázs, az SZNT elnöke.

„A saját hazánkban, Erdélyországban, mi is odajutottunk, hogy azért kelljen menetelnünk, maratont futnunk, netalán a hosszútávfutó magányosságával és kitartásával, amit eleink biztosítottak a románoknak Hátszeg vidékén, a szászoknak Szászföldön, illetve Székelyföld népének, amíg aztán utóbb autonóm jogaik meg nem csorbultak. Román testvéreink éppen azt nem értik, amiért ők harcoltak a 19. század végén, Ioan Slavici és kortársai vezetésével? Nem értik, hogy mit jelent a román iskolához hasonlóan a magyar iskola, a román oktatáshoz és kultúrához, a román egyház jogaihoz hasonlóan a magyar közösségnek és egyházainak a joga és szabadsága” – hangsúlyozta Tőkés László. Az EMNT elnöke rámutatott, „Gábor Áron kései utódaiként, mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért. Nagyon remélem, hogy ezen az úton sikerülni fog végigmennünk – senki nem fog megbírságolni bennünket útfoglalás miatt –, és nem kell a székelyeknek keményvalutában fizetniük a szólásszabadságért és a gyülekezési joguk gyakorlásáért.”

„Sokszor elmondtuk, és ma is elmondjuk: az autonómia nem azt jelenti, hogy mi valakitől elveszünk valamit, hanem azt, hogy valakiért valamit teszünk. A mi autonómiatörekvéseinkkel, a mi céljainkkal nem kívánunk senkit megfosztani semmitől, sem romántól sem magyartól, senkitől nem veszünk el tulajdont, döntést, jogot. Viszont azt kérjük, hogy mi, székely emberek, erdélyi magyar emberek a mi dolgainkról mi magunk dönthessünk!” – nyomatékosította üzenetében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

„Együtt vagyunk és miközben részesei vagyunk a Székelyek Nagy Menetelésének, üzenjük ezáltal mindenkinek, akinek füle van hozzá, hogy meghallja: nem lesz béke és nyugalom e tájon addig, amíg szabadságunkat, közösségi jogainkat és közülük a legfontosabbat, a Székelyföld autonómiáját el nem érjük” – fogalmazott Toró T. Tibor. Az EMNP elnöke leszögezte: „Nem hagyjuk magunk. Ha kell, menetelünk, ha kell, népszavazást kezdeményezünk, ha kell, ismét összegyűlünk, ha kell, öntudatos polgárként élünk a polgári engedetlenség eszközével is. Ma menetelünk, használjuk a közvetlen demokrácia nemes eszközét. Menetelünk az autonómiáért, mert az a megoldás. A számbeli többségnek is hasznosabb lenne, ha meghallaná szavunk. Ha hallgatna ránk. Mert ők is tudják, hiszen több évszázada élünk együtt: nyelvünk, hitünk, szülőföldünk, szabadságunk, jövőnk nem adjuk.”

„Közjogi értelemben a magyar nemzet tagjaiként élhetünk szülőföldünkön. Itt akarunk jövőt is gyermekeinknek. És ha itt élünk, sorsunkat magunknak kell irányítani! És magunk fogjuk irányítani! Legyen világos Bukarestben és Brüsszelben egyaránt. Mi nem alkuszunk!” – olvasható az MPP elnöke, Biró Zsolt üzenetében.

Tízezrek hallgatták az istentiszteleteket

A Székely Nemzeti Tanács hírszolgálata szerint 60-70 ezren hallgatták a helyszínen az istentiszteleteket. „Nem véletlen, hogy ez a menetelés is úgy van kitalálva, hogy előtte imádkozunk” – hangsúlyozta a rétyi útkereszteződésnél megtartott istentiszteleten Deák Botond rétyi református lelkipásztor. Létre kell hozni az önrendelkező Székelyföldet, ehhez kérik az Isten segítségét, mondta, majd megköszönte a kiállást azoknak, akik ma 14 ország 27 városában vesznek részt szimpátiatüntetésen.

„Az Ige arra figyelmeztet, csakis a szavunkat és ne a kezünket emeljük fel, sokan félnek ma tőlünk, gyanakodva néznek ki az autóból, hárítsuk el ezzel a békés meneteléssel a legapróbb gyanút is, ne a gyűlölet, hanem a szeretet törvényei érvényesüljenek” –  fordult felhívással Deák Botond a résztvevőkhöz.  

Tapssal fogadták Böjte atyát a rétyi útkereszteződésnél. „Bethlen Gábor szülőhelyéről, Marosillyéről érkeztem” – nyomatékosított, majd a nagy fejedelem szellemi örökségéről beszélt. Mint mondta, Bethlen Gábor képes volt egy asztal mellé ültetni mindenkit, de a jézusi örökség mentén is a párbeszédet szorgalmazta. Bíznunk kell egymásban, hangsúlyozta Böjte atya, hogy mindenki otthon érezhesse magát.

A rétyi útkereszteződésnél megkezdődött az istentisztelet

A vonat kiesése miatt a háromszékieket átcsoportosították. A rétyi útkereszteződésnél most már kezd dugó kialakulni, Sepsiszentgyörgy irányából már hosszú a kocsisor. Megérkeztek a rétyiek, élükön a fúvószenekarral. Megkezdődött az istentisztelet. „Isten velünk van” – hangzott el.

Összefüggő autósor Csíkszéktől Háromszékig

Veress Dávid, a csíkszéki SZNT elnöke érdeklődésünkre elmondta, felvették a kapcsolatot a RegioTrans magántársasággal, kérve, hogy mostmár ne indítsanak cseremozdonyt Brassóból Marosfőre. „Nem lenne értelme annak, hogy délutánra érkezzen meg a vonat\" – közölte az elnök. Az autósok nagyrésze már elhagyta Sepsiszentgyörgyöt és úton vannak Kökös felé. A Csíkszeredából való indulást követően egészen a háromszéki megyeszékhelyig összefüggő kocsisor alakult ki. A rendőri jelenlét is erős, minden településen több egység figyel a rendre.

Háromórás késéssel indult volna a vonat

Műszaki okok miatt a Székelyek Nagy Menetelésére bérelt különjárat három órát késik – jelentették be reggle a csíkszeredai vasútállomás hangosbemondóján. Több száz személy várta a szerelvény érkezését, azonban már a vonat tervezett érkezési időpontja előtt felröppentek a pletykák, melyek szerint Marosfőről „az éjszaka folyamán a mozdonyban bekövetkezett meghibásodás” miatt el sem indult a nyolc vagonból álló különjárat.

Borboly Csaba megyei tanácselnök hangosbemondón arra kérte a várakozókat, szervezzék meg az útjukat, akinek pedig van szabad helye az autójában, vegye fel embertársait. Az emberek szétszéledtek a vonatállomásról, mennek kocsival, busszal, amivel lehet. Felcsíkon is több helyen várták a vonatot, aki tudta, mostanra a lehetőségéhez mérten megszervezte az útját.

A csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna parkolójából indult buszok is több tucat embert vettek fel a vasútállomáson rekedt emberekből, akiknek pedig nem jutott hely, azok a gyorsan szerveződött autósok szabad helyeire kérezkedtek be. Alcsíkon hosszú autósor alakult ki, mindenki igyekszik a helyszínre. A járművek ablakait székely zászlóval díszítik. Közben kiderült, a vasúti társaság Brassóból indítana mentesító mozdonyt Marosfőre, ahol rácsatlakoztatnák a várakozó szerelvényt, a járat így leghamarabb délután három órakor ért volna Háromszékre.

Az utasok nélküli szerelvény végül kevéssel tizennégy óra előtt ért Marosfőről Kökösre, majd továbbhaladt Brassó irányába. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete délelőtt tíz órakor közölte a RegioTransszal, hogy mivel a kért időpontban nem állt rendelkezésre a vonat, ezért egyáltalán nem tartanak rá igényt, a kifizetett összeget pedig kérik vissza. A galibával kapcsolatban Veress Dávid úgy nyilatkozott, a székelység ismét tanúbizonyságot tett összetartásáról, hiszen az egymást segítő emberek percek alatt megoldották a szállítást, így „azok közül, aki el szeretett volna érni a menetélsre, senki sem maradt otthon”.

Udvarhelyről is elindultak

Több százan szálltak fel a székelyudvarhelyről induló buszjáratokra, reggel nyolc óra után el is indultak a menetelésére.

Borboly: elromlott a mozdony, vagy a román hatóságok intézkedtek?

Borboly Csaba közleményben adta hírül, az RMDSZ Csíki Területi Szervezete és a Székely Nemzeti Tanács nemcsak szerződést kötött a RegioTrans vasúti társasággal, hanem már csütörtökön ki is fizette a kért összeget a szerelvényre. Ennek ellenére vasárnap reggel a különvonatot várók azt az értesítést kapták: elromlott a mozdony. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete sajnálatosnak tartja, hogy ez így történt. „Kérdés, hogy valóban elromlott, vagy a román hatóságok egy újabb olyan intézkedésével állunk szemben, amely megakadályozza magyar, székely közösségünket jogaink gyakorlásában?” – teszi fel a kérdést Borboly a sajtónak vasárnap délelőtt elküldött dokumentumban.