Mintegy ezer ember gyűlt össze a kézdivásárhelyi egykori Székely Katonanevelde előtti téren, ahol az önkormányzat és az RMDSZ szervezésében felhúzták azt a két székely zászlót, amit a brassói táblabíróság értelmében a polgármesteri hivatal el kellett távolítson. Mivel a bíróság döntése csak és kizárólag a Gábor Áron térre vonatkozott, Bokor Tibor polgármester már a levétel pillanatában bejelentette: nem marad székely zászló nélkül Kézdivásárhely, és amennyiben lehet, akkor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel közösen húzzák fel a zászlókat, megismételve a 2013. március 15-i momentumot. Az egyeztetések jó pár hetet vettek fel, és végül leszögezték: a két zászlórúdra – amik a Hősök emlékműve mellett állnak – július 26-án este nyolc órakor kerül fel.

Erre a pillanatra lobogóba öltöztették az egykori kaszárnyát is, aminek málladozó homlokzatát székely zászló takarta el. Semjén Zsolt több politikus társaságában érkezett, hiszen a nagy sajtóérdeklődésre számot tartó ünnepségre elkísérte Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, jelen volt Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Fejér László Ödön parlamenti képviselő.

A zászlókat – amiket a Székely Virtus Hagyományőrző csapat tagjai vittek díszlépésben a rudakhoz – Bokor Tibor és Semjén Zsolt, valamint a Székely Nemzeti Tanács képviselői húzták fel, majd Kézdivásárhely első embere mondott beszédet.

„A zászlók újra lobognak, hogy jelezzék, a székelyek élnek, dolgoznak és ünnepelnek, jogaikért kiállnak. A zászlók újra lobognak azt követően, hogy május 30-án jogerősen úgy ítélkeztek felettük, hogy el kell távolítanunk őket a Gábor Áron térről. Innen üzenjük, a székely nép arról híres, hogy furgangos az észjárása, korlátozni vagy megtiltani neki valamit lehet, csak nem érdemes. Nem érdemes, mert attól nem leszünk kevésbé székelyek, nem fogjuk kevésbé szeretni Székelyföldet, nem fogunk kevésbé harcolni önrendelkezésünkért, nyelvünkért, nemzetünkért. A zászlónk lobogni fog, és ezt a földet szeretni fogjuk.

Az, hogy ma mindannyian itt vagyunk, egyet jelent: megtanították nekünk, hogy saját sorsunkért, saját jogainkért, szimbólumainkért és nemzetünkért csak mi magunk tehetünk. Az elmúlt hónapok eseményei még nyomatékosabban alátámasztották, hogy ha hagyjuk, hogy elnyomjanak, és hagyjuk, hogy úgy játsszanak értékeinkkel és hagyományainkkal, ahogyan akarnak, nemsokára nem lesz ki magyarnak és székelynek vallja magát” – mondotta a céhes város elöljárója.

Bokort követően Semjén lépett mikrofonhoz, kijelentve: minden nemzeti közösséget emberi jog szintén illet meg, hogy a saját szimbólumait szabadon használja. „Az Európai Unióban nincs precedens arra, hogy egy nemzeti közösséget korlátozzanak a saját szimbólumainak a használatában. Magyarországon a magyarországi románság olyan szimbólumokat használ, amilyent akar, és úgy húzza fel vagy teszi ki, ahogy akarja. Az erdélyi, székelyföldi magyarságnak ki kell dolgoznia a saját megmaradása érdekében az autonómiakoncepciókat, és Magyarország azt fogja támogatni feltétlenül és minden erejével, amit Önök akarnak, elhatároznak és amit feltűznek a zászlókra” – mondotta a miniszterelnök-helyettes, aki nagy derűt és tapsvihart okozott a köszönetnyilvánításával.

„Köszönetet mondok a polgármester úrnak, képviselő úrnak, a megyei tanács elnökének és mindenekelőtt Kézdivásárhely népének a nemzet iránti hűségéért. És köszönetet szeretnék mondani a prefektus úrnak is az országos ingyenreklámért: mulţumesc domnu’ prefect!” – köszönt el mosolyogva a székely zászló színeivel díszített pulpitusról a a miniszterelnök-helyettes arra célozva, hogy Marius Popică prefektus levélben megtiltotta a rendezvény megtartását.

A rendezvényen nem láttunk egyetlen egyenruhás csendőrt vagy rendőrt sem. Annál többen voltak viszont a tömegben elvegyülve, civil ruhába öltözve: szorgalmasan filmezték, illetve fényképezték a szónokokat és a jelenlévőket is.