Magas a vállalkozási hajlam

A projekt célja a vállalkozói szellem erősítése és a vállalkozói készségek fejlesztése az északnyugati, központi és nyugati régiók kisvárosaiban. A terepmunka során hét fókuszcsoportos interjút készítettek Erdély három fejlesztési régiójában, a következő helyszíneken: Dés, Margitta, Zsombolya, Lupény, Kézdivásárhely és Csíkszereda.

A preferált munkaerőpiaci státus tekintetében a három régió kisvárosaira vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a felnőtt népesség egyharmada – ha tehetné – inkább alkalmazottként, 13 százaléka vállalkozóként, 26 százaléka pedig önfoglalkoztatóként (egyéni, családi vállalkozóként) dolgozna. A vállalkozói státust preferálók többsége férfi, nagyobb hányaduk egyetemet végzett és apjuk is felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Nagyobb vállalkozói hajlandóság mutatkozik még azok körében, akik a szolgáltatási szektorban dolgoznak, nem házasok, és fiatal koruk ellenére átlag feletti jövedelemmel rendelkeznek.

A három fejlesztési régió kisvárosaiban élő felnőtt lakosság 15,2 százaléka már gondolkodott egy vállalkozás elindításán. A szándék szerinti vállalkozók körülbelül harmada a közeljövőben képzeli el a vállalkozásindítást, és körülbelül negyedük már tett is konkrét lépéseket ez irányban – tudhattuk meg Csata Zsombor kutatásvezetőtől. Hozzáfűzte: Hargita megye jól pozícionált, átlag feletti a vállalkozási hajlam. Csíkszeredában ezer főre ötvennégy vállalkozás jut. A vállalkozás motivációja lehet pénzügyi, anyagi megfontolás, nagyobb szabadság elérése, kihívás, bizonyítani akarás. Aránylag kevés azoknak a száma, akik kényszerből vállalkoznak.

Borboly Csaba pozitívumként értékelte, hogy Hargita megyében jelentős a vállalkozói szellem. Megjegyezte: a megyei tanács folyamatosan próbálja kiaknázni a befektetési lehetőségeket a turizmus és a mezőgazdaság terén.

Komment