A marosvásárhelyi közszolgálati rádió értesülése szerint a Maros megyei törvényszék helyet adott a megyei prefektúra keresetének, amelyet az erdőszentgyörgyi önkormányzat ellen indított a kitűzött székely zászló miatt. Ennek értelmében a lobogót le kell venni a Kis-Küküllő menti település polgármesteri hivatalának homlokzatáról. Dragoș Bardoși prefektúrai kancellár közlése szerint a törvényszék arra kötelezi a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy távolítsa el a kék-arany jelképet a városháza épületéről.

Az éppen külföldről hazatérő Csibi Attila Zoltán polgármester nem tudott új fejleményről a köztük és a prefektúra között zajló zászlóper kapcsán, és az őket képviselő ügyvéddel sem tudott konzultálni, de a törvényszék honlapján sem talált döntést, ezért nem tudott bővebb felvilágosítással szolgálni. Megjegyezte: mindeddig az önkormányzathoz semmilyen értesítés nem érkezett az ügy kapcsán. „Lehet, hogy nyertek, de mi erről nem tudunk. Van fellebbezési lehetőség, és élni fogunk vele, addig pedig a zászló a helyén marad” – szögezte le a város vezetője.

Arra a kérdésünkre, hogy miért az SZNT-t kötelezné a törvényszék a zászló eltávolítására, Csibi Attila nem tudott válaszolni. Tudomása szerint a székely zászlót a város akkori polgármestere saját kezűleg tette ki 2011-ben, miután a kérdést megtárgyalták a helyi tanácsban, és senki sem ellenezte azt, még a hat román nemzetiségű tanácsos sem. Lehet, hogy az SZNT kérte eredetileg a zászló kitűzését, de erről ő nem tud. „A székely zászló senkit nem zavar Erdőszentgyörgyön, de ha mégis, minket erről nem tájékoztattak. Az etnikai feszültségeket nem innen szítják, hanem központi szintről” – tette hozzá a polgármester.

A polgármester, mint a helyi RMDSZ szervezet elnöke, egy másik zászló kérdésében is érintett: a prefektúra többször is felszólította a szervezetet, hogy a székházára kitűzött magyar nemzeti színű lobogót távolítsa el. Júliusban Csibi tiltakozásképp levett minden zászlót és fekete gyászlobogót tűzött ki egy hónapra. Kérdésünkre elmondta: amióta augusztusban visszahelyezte a zászlókat a homlokzatra, azóta személyesen is tárgyalt a prefektussal a kérdésben. Úgy érzi, a prefektus részéről újabb lépések várhatók, azaz a székely zászlót is levetetné a kormánymegbízott. A magyar nemzeti lobogó viszont címeres, ezért nem tekinthető „hivatalos” állami jelképnek. Csibi Attila Zoltán eltökélt mindkét esetben: addig viszik tovább az ügyet minden lehetséges fokozaton, amíg végleges, megfellebbezhetetlen döntés születik, és akkor meglátják, milyen irányba fognak lépni. Addig is úgy gondolja, hogy a kérdésbe sokkal jobban be kellene avatkozzon a politikum, nemzetiségtől függetlenül. Továbbá sürgősen szükség volna egy olyan zászlótörvényre, amely tisztán szabályozza a jelképek használatát és végleg megoldaná az ilyen vitákat.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke nem ismeri az erdőszentgyörgyieket illető döntést, de szerinte „biztosan valamiféle félreértés vagy elírás történt”, ha valóban az SZNT-t köteleznék a zászló levételére. Mivel nem ők tették ki a lobogót, „nem vagyunk illetékesek a levételben, de szívből örülnék, ha minket köteleznének, mert akkor a zászló ott maradna”. Izsák kifejtette: 2008 nyarától kezdeményezik és kiállnak mellette, hogy a székely lobogók kerüljenek fel az önkormányzatok épületére. A prefektus több peranyagban is az SZNT által elfogadott zászlóként jelöli meg a kék-arany színűt, ezért lehet az, hogy őket is „belekeverték” a határozatba, de a döntés ismerete nélkül nem kívánta különösebben taglalni a kérdést.