„Hagytuk, hogy szórakozzanak az őstörténetünkkel”

•  Fotó: Kocsis Kadosa

Fotó: Kocsis Kadosa

Sztereotípiákat döntött meg, téveszméket oszlatott el a magyar őstörténetről előadásában Bíró András Zsolt humánbiológus-antropológus. Tudományos kutatásai eredményeként immár tudjuk, hogy vérrokonság, testvériség köt a kazakisztáni madjar törzshöz, és gyaníthatóan az őshaza megtalálásához is közelebb kerültünk.

Gáspár Botond

2012. március 09., 12:572012. március 09., 12:57

2012. április 25., 13:592012. április 25., 13:59

A nőnapi délutáni időpont ellenére teltház fogadta a Deus Providebit Házban a Kurultaj (www.kurultaj.hu) főszervezőjét, aki rendkívüli Rendhagyó Történelemórát tartott az EMNT Maros megyei szervezete, a Rákóczi Szövetség és a Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület meghívására. Bíró András Zsolt elöljáróban elmondta, kutatásainak eredményeit már megjelentette neves nemzetközi szaklapokban, hogy senki ne tudja megkérdőjelezni.
Politika helyett tudomány
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárában 40.000 egyénhez köthető csontvázat vizsgáltak és 10 éve olyan adatbázist építenek, amelyben nemcsak a Kárpát-medencei népek, hanem minden olyan nép szerepel, amelyek szóba jöhetnek a magyarság története kapcsán – immár kazah, üzbég, török, oroszországi kutatókkal együtt. „Őstörténetünk átpolitizált lett, hiszen az államok és szervezetek saját érdekeiknek megfelelően állították be. A magyarság történelmi bemutatása súlyosan torzult, mert a tudományos viták helyett más irányvonalak érvényesültek, amelyek hamis képet festettek. Éppen ezért ma nagy az igény, a vágy a tudományos munkákra, amelyek összefoglalják a magyar őstörténetet”– mondta Bíró András Zsolt, majd feltette a kérdést: Mi az, hogy nép? Milyen egy tipikus magyar?
Nem finn-ugor, és az asszonyok is megvannak
„Toleránsak lettünk, hagytuk, hogy játsszanak a magyar őstörténettel, elhisszük és hatnak a téves és hamis eszmék, amit idegenek magyaráztak nekünk”– fogalmazott a kutató, majd cáfolt néhány igencsak elterjedt sztereotípiát, mint például a 150 éves finn-ugor elmélet, amely nyelvészeti hipotézisen alapul, és amelyet cáfoltak a bizonytalan és ellentmondásos adatok alapján. Egy másik sztereotípia az, hogy a magyar férfiak és nők génállománya különböző, mert a nőket és gyerekeket hátrahagyták, majd szláv nőkkel keveredtek – ez sem igaz: genetikailag „megvannak az asszonyok is”.
Miért a vesztes csatáinkkal „etetnek”?
Az sem érdemel hitelt, hogy 895-ben az ősmagyarok „bemenekültek” a Kárpát-medencébe, hiszen alig 12 évvel később, a 907-es pozsonyi csatában a magyarság eltörlésére összesített, 100.000-es európai sereget vert meg Árpád csapata. „Azt is tudjuk, hogy legalább tíz törzs volt, viszont a hét szimbolikus szám, és tévedések miatt is ez terjedt el. Az is furcsa, hogy az ősi magyar személyneveink török eredetűek, valamint, hogy leginkább a három vesztes csatánkat, a muhit, a mohácsit és az augsburgit tanítják. Azt hiszem, nincs még egy olyan nép, amely ilyen büszkén kizárólag a vesztes csatáit ismerné. Őseink eljutottak egészen Hispániáig, 40 hódító hadjáratot vezettek és csak ez a 3 volt a vesztes, mégis 100 éve ezt tanítják. Kis, vesztes nemzetnek próbálnak beállítani, holott 350 évig álltunk folyamatos harcban a kor legerősebb és legjobban szervezett államával, az Oszmán Birodalommal, míg például a szomszédos szerbek több mint 500 évig igában éltek a törökökkel szemben”– ismertette Bíró András Zsolt, aki bizonyítékokkal támasztotta alá azt is, hogy az avarok nemcsak itt éltek, hanem erős államot is alkottak, sőt Bizáncot is adóztatták, majd a Honfoglalás után beépültek a magyarságba, akikkel eleve rokonok voltak (László Gyula: Kettős Honfoglalás).
Gólya hozza a gyereket – ősmagyar alaperedet
Attila korából sajnos kevés csontlelet maradt, hiszen a halottakat akkortájt máglyán elégették. „A hunokat Európában soha senki nem győzte le. Attila nem jelölt ki utódot, ezért belháború tört ki és a hunok egy része kivonult a Kárpát-medencéből, egyesek egészen vissza a Kaukázusig, erre van csont- és genetikai bizonyíték”– mondta. Arra is rávilágított, hogy a több címerben fellelhető sas és sólyom jelképek a turulból származnak, a magyarok ősi totemje a lélekmadár, az életfa. „Három dimenzió létezett az ősi magyar hitvilágban: az alsó világ a zűrzavaré, a középső a jelenlegi lét, a felső pedig ahova mindenki tartott. Az ábrázolásokban a nagy madár két kisebb másikat tart a két lábával: a meg nem született lelkeket húzza fel az evilágba. A turul a közvetítő a világok között. Ebből terjedt el az is, hogy a gólya hozza a gyereket: nem a gyereket hozza, hanem az új lelket a régi keleti legendák szerint. Nyelvünk is egyedülálló Európában, de semmi szégyelnivalónk nincs, mert akik idehozták a nyelvünket, azok magasabb kultúrát képviseltek, mint a többi kelet-európai nép. Ha nem így lett volna, akkor már réges rég beolvasztottak volna a szláv, germán, újlatin csoportok. A magyar az egyetlen antropológiai európai nemzet, amelyben olyan genetikai kódok vannak, amely más európai nemzetben nincs meg. Bizonyítottuk a szkíta-szarmata ősöket és a türk vonalat is”– tudtuk meg a kutatótól.
Legközelebbi rokonaink: a torgaji madjarok
Bíró András Zsolt a habot a tortára előadása végén tette: Kazakisztánban hallottak egy magukat madzsarnak, madjarnak valló törzsről. Ellátogattak hozzájuk és a férfiaktól Y-kromoszómát gyűjtöttek (az Y-kromoszóma egyedi, apai ágon évszázadokon át szinte módosulatlanul öröklődik, és nagyjából 180-szor pontosabb, mint az ujjlenyomat). „40 népnek gyűjtöttük be az Y-kromoszómáját, és megállapítottuk, hogy ehhez a madjar törzshöz apai ágon vérrokoni szál fűzi a magyarokat. Ők még tartják a törzsi rendszert, ami azt jelenti, hogy a férfiak mindig együtt maradnak, ismerik például 7 apai felmenőjüket. A magyarok egy részének és a madjarok nagyrészének ősei valamikor egy törzsben éltek. Először azt hittük, valamit elrontottunk, annyira találtak az adatok, ezért megismételtük, de nem tévedtünk: a magyarokhoz legközelebb a kazakisztáni torgaji madjar törzs áll, a mai európai népek közül pedig a bolgár, de érdekes adatokat kaptunk az oszétekre, az ukránokra, a törökökre is. Az őshaza pedig valahol ott van, ahonnan a torgaji madjarok 350-370 éve elvándoroltak jelenlegi lakhelyükre, Kazakisztánba”– tárta fel Bíró András Zsolt.
A kutatások folytatódnak. A magyarok ősrokon-törzseinek találkozóját, a 2012-es Törzsi Gyűlést-Kurultajt augusztus 10-12. között szervezik, a www.kurultaj.hu folyamatosan frissül információkkal.

A nőnapi délutáni időpont ellenére telt ház fogadta a Deus Providebit Házban a Kurultaj (www.kurultaj.hu) főszervezőjét, aki rendkívüli Rendhagyó Történelemórát tartott az EMNT Maros megyei szervezete, a Rákóczi Szövetség és a Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület meghívására. Bíró András Zsolt (fotó fent) elöljáróban elmondta, kutatásainak eredményeit már megjelentette neves nemzetközi szaklapokban, hogy senki ne tudja megkérdőjelezni.

Politika helyett tudomány

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárában 40.000 egyénhez köthető csontvázat vizsgáltak és 10 éve olyan adatbázist építenek, amelyben nemcsak a Kárpát-medencei népek, hanem minden olyan nép szerepel, amelyek szóba jöhetnek a magyarság története kapcsán – immár kazah, üzbég, török, oroszországi kutatókkal együtt. „Őstörténetünk átpolitizált lett, hiszen az államok és szervezetek saját érdekeiknek megfelelően állították be. A magyarság történelmi bemutatása súlyosan torzult, mert a tudományos viták helyett más irányvonalak érvényesültek, amelyek hamis képet festettek. Éppen ezért ma nagy az igény, a vágy a tudományos munkákra, amelyek összefoglalják a magyar őstörténetet” – mondta Bíró András Zsolt, majd feltette a kérdést: Mi az, hogy nép? Milyen egy tipikus magyar?

Nem finnugor, és az asszonyok is megvannak

„Toleránsak lettünk, hagytuk, hogy játsszanak a magyar őstörténettel, elhisszük és hatnak a téves és hamis eszmék, amit idegenek magyaráztak nekünk” – fogalmazott a kutató, majd cáfolt néhány igencsak elterjedt sztereotípiát, mint például a 150 éves finnugor elmélet, amely nyelvészeti hipotézisen alapul, és amelyet cáfoltak a bizonytalan és ellentmondásos adatok alapján. Egy másik sztereotípia az, hogy a magyar férfiak és nők génállománya különböző, mert a nőket és gyerekeket hátrahagyták, majd szláv nőkkel keveredtek – ez sem igaz: genetikailag „megvannak az asszonyok is”.

Miért a vesztes csatáinkkal „etetnek”?

Az sem érdemel hitelt, hogy 895-ben az ősmagyarok „bemenekültek” a Kárpát-medencébe, hiszen alig 12 évvel később, a 907-es pozsonyi csatában a magyarság eltörlésére összesített, 100.000-es európai sereget vert meg Árpád csapata. „Azt is tudjuk, hogy legalább tíz törzs volt, viszont a hét szimbolikus szám, és tévedések miatt is ez terjedt el. Az is furcsa, hogy az ősi magyar személyneveink török eredetűek, valamint, hogy leginkább a három vesztes csatánkat, a muhit, a mohácsit és az augsburgit tanítják. Azt hiszem, nincs még egy olyan nép, amely ilyen büszkén kizárólag a vesztes csatáit ismerné. Őseink eljutottak egészen Hispániáig, 40 hódító hadjáratot vezettek és csak ez a 3 volt a vesztes, mégis 100 éve ezt tanítják. Kis, vesztes nemzetnek próbálnak beállítani, holott 350 évig tartottuk magunkat folyamatos harcban a kor legerősebb és legjobban szervezett államával, az Oszmán Birodalommal, míg például a szomszédos szerbek több mint 500 évig igában éltek a törökökkel szemben” – ismertette Bíró András Zsolt, aki bizonyítékokkal támasztotta alá azt is, hogy az avarok nemcsak itt éltek, hanem erős államot is alkottak, sőt Bizáncot is adóztatták, majd a Honfoglalás után beépültek a magyarságba, akikkel eleve rokonok voltak (László Gyula: Kettős Honfoglalás).

Gólya hozza a gyereket – ősmagyar alaperedet

Attila korából sajnos kevés csontlelet maradt, hiszen a halottakat akkortájt máglyán elégették. „A hunokat Európában soha senki nem győzte le. Attila nem jelölt ki utódot, ezért belháború tört ki és a hunok egy része kivonult a Kárpát-medencéből, egyesek egészen vissza a Kaukázusig, erre van csont- és genetikai bizonyíték” – mondta. Arra is rávilágított, hogy a több címerben fellelhető sas és sólyom jelképek a turulból származnak, a magyarok ősi totemje a lélekmadár, az életfa. „Három dimenzió létezett az ősi magyar hitvilágban: az alsó világ a zűrzavaré, a középső a jelenlegi lét, a felső pedig ahova mindenki tartott. Az ábrázolásokban a nagy madár két kisebb másikat tart a két lábával: a meg nem született lelkeket húzza fel az evilágba. A turul a közvetítő a világok között. Ebből terjedt el az is, hogy a gólya hozza a gyereket: nem a gyereket hozza, hanem az új lelket a régi keleti legendák szerint. Nyelvünk is egyedülálló Európában, de semmi szégyelnivalónk nincs, mert akik idehozták a nyelvünket, azok magasabb kultúrát képviseltek, mint a többi kelet-európai nép. Ha nem így lett volna, akkor már réges rég beolvasztottak volna a szláv, germán, újlatin csoportok. A magyar az egyetlen antropológiai európai nemzet, amelyben olyan genetikai kódok vannak, amely más európai nemzetben nincs meg. Bizonyítottuk a szkíta-szarmata ősöket és a türk vonalat is” – tudtuk meg a kutatótól.

Legközelebbi rokonaink: a torgaji madjarok

Bíró András Zsolt a habot a tortára előadása végén tette: Kazakisztánban hallottak egy magukat madzsarnak, madjarnak nevező törzsről. Ellátogattak hozzájuk és a férfiaktól Y-kromoszómát gyűjtöttek (az Y-kromoszóma egyedi, apai ágon évszázadokon át szinte módosulatlanul öröklődik, és nagyjából 180-szor pontosabb, mint az ujjlenyomat). „40 népnek gyűjtöttük be az Y-kromoszómáját, és megállapítottuk, hogy ehhez a madjar törzshöz apai ágon vérrokoni szál fűzi a magyarokat. Ők még tartják a törzsi rendszert, ami azt jelenti, hogy a férfiak mindig együtt maradnak, ismerik például 7 apai felmenőjüket. A magyarok egy részének és a madjarok nagyrészének ősei valamikor egy törzsben éltek. Először azt hittük, valamit elrontottunk, annyira találtak az adatok, ezért megismételtük, de nem tévedtünk: a magyarokhoz legközelebb a kazakisztáni torgaji madjar törzs áll, a mai európai népek közül pedig a bolgár, de érdekes adatokat kaptunk az oszétekre, az ukránokra, a törökökre is. Az őshaza pedig valahol ott van, ahonnan a torgaji madjarok 350–370 éve elvándoroltak jelenlegi lakhelyükre, Kazakisztánba” – tárta fel Bíró András Zsolt.

A kutatások folytatódnak. A magyarok ősrokon-törzseinek találkozóját, a 2012-es Törzsi Gyűlést-Kurultajt augusztus 10–12. között szervezik, a www.kurultaj.hu folyamatosan frissül információkkal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 27., hétfő

Súlyosan megsérült egy kisgyermek is egy Maros megyei balesetben

Többen is megsérültek egy súlyos közúti balesetben a Maros megyei Alsóbölkény község területén hétfőn délután. Egy teherautó és egy személyautó ütközött.

Súlyosan megsérült egy kisgyermek is egy Maros megyei balesetben
Hirdetés
2026. április 27., hétfő

Jelentős mennyiségű csempészárut foglaltak le Maros megyében

Telefontartozékokat, ruhákat, valamint jelentős mennyiségű alkoholt és cigarettát koboztak el a hatóságok hétfőn Maros megyében, miután 18 helyszínen tartottak házkutatást – közölte a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.

Jelentős mennyiségű csempészárut foglaltak le Maros megyében
2026. április 27., hétfő

Eltűnt nyárádszeredai nőt keresnek

Pénteken távozott otthonából egy 57 éves nyárádszeredai nő (Hesfelean Magdolna Marta), akit azóta sem találnak; a hatóságok az emberek segítségét kérik a megtalálásában – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.

Eltűnt nyárádszeredai nőt keresnek
Eltűnt nyárádszeredai nőt keresnek
2026. április 27., hétfő

Eltűnt nyárádszeredai nőt keresnek

2026. április 26., vasárnap

Mentőkutyák: négylábú hősök a mentés élvonalában

Eltűnt személyeket keresnek, lavinák és földrengések után kutatnak túlélők után, a legnehezebb terepen is segítik az életmentők munkáját. a mentőkutyák. Ma van a mentőkutyák világnapja.

Mentőkutyák: négylábú hősök a mentés élvonalában
Hirdetés
2026. április 26., vasárnap

Több helyen is lángra kapott a száraz aljnövényzet Maros megyében

Szászrégenben a Maros parton, Marosvásárhelyen az erdő mellett, míg Dicsőszentmártonban a város szomszédságában oltották a száraz aljnövényzetet a tűzoltók vasárnap.

Több helyen is lángra kapott a száraz aljnövényzet Maros megyében
2026. április 26., vasárnap

Gyerek is utazott a feje tetejére állt autóban

Felborult egy személyautó vasárnap délután a Ratosnyához tartozó Andrenyásza település határában. A járműben két felnőtt és egy kiskorú utazott, mindhárman még a mentők kiérkezése előtt elhagyták a feje tetejére állt autót.

Gyerek is utazott a feje tetejére állt autóban
2026. április 26., vasárnap

Lakóház gyulladt ki Maros megyében

Lakástűzhöz riasztották vasárnap délben a tűzoltókat a Mezősásond községhez tartozó Kislekencére, ahol egy lakóházban csaptak fel a lángok.

Lakóház gyulladt ki Maros megyében
Lakóház gyulladt ki Maros megyében
2026. április 26., vasárnap

Lakóház gyulladt ki Maros megyében

Hirdetés
2026. április 25., szombat

Amit az iskolában nem tanítanak: a női test nem tabu!

Amikor a testtel kapcsolatos kérdések tabuk maradnak, könnyen kialakulhat a szégyen és érkeznek a tévhitek. Ezért fontos a biztonságos, ítélkezésmentes tér, ahol a lányok megérthetik a testük működését. Ilyen hiánypótló foglalkozás a Ciklus-show is.

Amit az iskolában nem tanítanak: a női test nem tabu!
2026. április 25., szombat

Lehet szavazni a legjobb természetfotókra

Május 5-ig várják a szavazatokat a Milvus Természetfotó Pályázatra beérkezett, a zsűri által előválogatott képekre. A közönség a szervezők közösségi oldalán választhatja ki kedvenc felvételét.

Lehet szavazni a legjobb természetfotókra
Lehet szavazni a legjobb természetfotókra
2026. április 25., szombat

Lehet szavazni a legjobb természetfotókra

2026. április 25., szombat

Lakóház lángolt Nyárádszereda mellett

Lakóház gyulladt ki szombaton délután a Nyárádszeredához tartozó Kisszentlőrincen.

Lakóház lángolt Nyárádszereda mellett
Lakóház lángolt Nyárádszereda mellett
2026. április 25., szombat

Lakóház lángolt Nyárádszereda mellett

Hirdetés