Klósz Péter triatlonedző kedden reggel többedmagával a somostetői erdőben szaladt, amikor egy felnőtt barnamedvével találkozott. Kutyája ugatni kezdte az állatot, és egyikük kiáltani kezdett a kutyára, hogy visszahívja, ekkor a medve hátat fordított, s elment, számolt be a Marosvásárhelyi Rádiónak a sportember. Az edző gyakran szalad, sokszor fiatalokkal az említett erdőben, de első alkalommal találkozott medvével, bár hallotta, hogy mások már láttak itt medvét.

A hegyimentő-szolgálat az eset kapcsán közleményt adott ki, amelyben figyelmezteti a túrázókat, sportolókat, hogy lehetőleg csoportosan járjanak, szaladjanak. Ugyanakkor táblákat fognak kihelyezni, amelyeken figyelmeztetik a lakosságot a medvével való találkozás lehetőségére.

Megkeresésünkre a Milvus Csoport emlősvédelmi munkacsoportjának létrehozója, a farkasok és medvék tanulmányozásával foglalkozó Kecskés Attila elmondta, teljesen természetes, hogy az erdőben medvék vannak, s amíg nem lakott területen találkozik velük az ember, addig nincs semmi gond. „Tudni kell, hogy a medve sokkal jobban fél az embertől, mint fordítva, ezért ha megpillantja, rögtön elmegy a környékről. Sokkal valószínűbb, hogy a medve érzi, látja meg először az embert, mint fordítva. Az, hogy a somostetői erdőben, az állatkert mögött látott valaki medvét, nem ad okot ijedelemre” – mondta a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy mivel a medvék nagyon nagy területet tesznek meg naponta (akár ötven kilométernél is többet), s különböző vadászterületük van, nem lehet pontosan megmondani, hogy Maros, illetve a környező megyékben mekkora a medveállomány.

„Saccolni sem lehet, mint ahogy azt sem, hogy a város főterén épp most hány ember van. Lehet, hogy kettő, lehet, hogy több mint száz. A medvékkel is ez a helyzet, állandóan mozognak, így nem lehet tudni, hogy egy adott pillanatban Maros megyében hányan vannak” – fejtette ki a szakember.

Kecskés Attila hangsúlyozta, mivel nem lehet kiszámítani, hogy melyik medve hogyan fog viselkedni az emberrel való találkozáskor, amennyiben mi vesszük észre előbb, akkor hangosan beszéljünk, lépés közben lábunkat csapjuk a földhöz. Semmiképp ne próbáljunk még jobban a közelébe férkőzni. „A medvék alapvetően csak akkor támadnak az emberre, ha nagyobb bocsokkal vannak, vagy ha úgy vélik, hogy a táplálékukat akarjuk elvenni. Éppen ezért elsősorban azok a medvék veszélyesek, amelyek az ember közelségéhez vannak szokva, akik bejárnak a településekre eledelért, illetve azok, amelyek az ember által kihelyezett etetőkhöz vannak szokva” – mondta a Milvus munkatársa. Kecskés Attila elmondta, a medvék akkor jönnek be lakott területre, ha az ételmaradékokat is tartalmazó kukákat nem ürítik rendszeresen, azok szaga odacsalja őket.