Nagymamájától, édesanyjától, egyetemi évei alatt pedig a házinénijétől tanult meg főzni a nyárádszeredai Kádár Katalin Imola, aki kétszemélyes vacsorát nyert a marosugrai Haller Kastélyszállóban a Vásárhelyi Hírlap Nagymamánk receptje című pályázatán. A Nyárádszeredában magyartanárként dolgozó nyertessel a főzésről, az étkezési szokásokról és a blogjáról beszélgettünk.
2012. szeptember 13., 14:442012. szeptember 13., 14:44
2012. szeptember 14., 09:562012. szeptember 14., 09:56
„A főzéssel 18 éves korom után barátkoztam meg, hiszen a középiskola befejezése után egy évig otthon voltam, és akkor sok mindent ellestem édesanyámtól és nagymamámtól. Az egyetemi évek alatt is rendszeresen főztem. Majd az internetet böngésztem és új recepteket, új ízpárosításokat is kipróbáltam. Az Erdélyi Konyha szerzői bátorítottak, hogy tegyem közzé hagyományos, erdélyi receptjeimet, mert sokan szeretnek ilyenek alapján főzni. Sok nyárádszeredai, környékbeli és rigmányi receptet ismerek, így létrehoztam a blogot, ahol mindenki hozzáférhet ezekhez. Bedolgozom az Erdélyi Konyha magazinnak is, közben elvégeztem egy szakácstanfolyamot, amelyen Madaras Rózsika nénitől sok mindent megtanultam” – meséli Kádár Katalin Imola, aki otthon is gyakran főz és próbál újítani is. Ez utóbbi kezdeményezésének főként testvérei örvendenek, mert édesapja a hagyományos, jól bevált ízeket szereti.
A Vásárhelyi Hírlap receptpályázatára beküldött szabógallér-leves receptjét az idős nénitől tanulta. Tudja, hogy egyre ritkábban főzik, mert időigényes. Nyertesünk édesanyjától látta és tanulta: fontos, hogy a család lehetőség szerint minden nap együtt ebédeljen. „Meggyőződésem, hogy az ízletes, itthon elkészített ebédnek összetartó ereje is van. Igaz, hogy a közmondás azt mondja, hogy a magyar ember, amikor eszik nem beszél, de azért mi ebédkor minden fontos dolgot megbeszélünk, átbeszélünk. Ismerőseim, barátaim körében azt tapasztalom, hogy egyre többen odafigyelnek arra, hogy egészségesen táplálkozzanak, természetes alapanyagokból főzzenek, hiszen így ízletesebb. Sajnos az iskolában épp az ellenkezőjét tapasztalom. A diákok nagy része egyáltalán nem hoz tízórait otthonról, hanem gyorsételeket esznek. Nem ritka, hogy egy növőfélben levő 15–16 éves fiú naponta három hamburgert is megeszik. Ez nem egészséges, és sokkal költségesebb, mintha otthonról hozna friss szendvicset. Nem látom, hogy gyümölcsöt, almát ennének a diákok. Ez elég elszomorító. Lehet, hogy szüleiknek nincs ideje erre odafigyelni, holott ez nagyon fontos lenne” – mondja a nyárádszeredai fiatal tanárnő, akinek receptjeit elolvashatjuk a www.makacskakonyhaja.blogspot.ro oldalon.
Átláthatóbb ellenőrzést, a környezetvédelmi előírások szigorúbb betartását kérik a civilek a marosvásárhelyi vegyipari kombinát kapcsán. Mivel a gyárnak meg kell hosszabbítania a környezetvédelmi engedélyét, nyilvános közvitát is tartanak.
Nagyszeben és Temesvár után miért ne lehetne egyszer Marosvásárhely Európa Kulturális fővárosa ? – tették fel a kérdést pénteken egy kerekasztal-beszélgetésen. Soós Zoltán polgármester bizakodó, szerinte neki kell fogni az előkészületeknek.
Ilie Bolojan miniszterelnök Marosvásárhelyen a SMURD 35. évfordulóján Raed Arafat alapító bátorságát és kitartását méltatta, hangsúlyozva: a sürgősségi szolgálat ma példaértékű rendszer, amelyre mindig lehet számítani.
Harmadszor nyitotta meg kapuit szombaton a marosvásárhelyi várudvarban az Erdélyi Mesterségek Ünnepe, ahol a vásár és a foglalkozások mellett a látogatók a hagyományos mesterségek titkaiba is betekinthetnek.
Baleset történt a 15A jelzésű országúton, Szászrégen kijáratánál, a Beszterce felé vezető szakaszon. Két személyautó ütközött össze, öten megsérültek.
Súlyos betegséggel küzd Ravasz Szilveszter Csanád, aki idén életmentő májátültetésen esett át. A teljes gyógyuláshoz még szükség lesz egy beavatkozásra, a folyamat viszont nagyon költséges. Ehhez keresnek segítséget.
Testvérvárosi kapcsolatról egyeztetett pénteken Soós Zoltán marosvásárhelyi városvezető és Nagayama Hiroshi Kudo úr, a Japán nagykövetség tanácsosa a városháza kistermében.
Újabb 30 nappal hosszabbították meg a Kis-Küküllő térségében kihirdetett készenléti állapotot az alábbi közigazgatási egységek területén: Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács, Vámosgálfalva és Gyulakuta.
A Maros megyei vadásztársaságok jelentései szerint a medvék száma egyetlen év alatt közel megduplázódott, 865-ről 1543-ra. A szakemberek szerint az optimális medvepopuláció mindössze 250 egyed lenne a megyében.
Harmincöt évvel ezelőtt ritkaságszámba ment a szirénázó mentőautó Marosvásárhelyen, ma már hozzátartozik a város zajához. Hatalmas átalakuláson ment keresztül a SMURD rohammentő-szolgálat is, de a betegek iránti elhivatottság változatlan maradt.
szóljon hozzá!