Nem nézték tétlenül és tehetetlenül a koronkai magyarok, hogy Daniel Cheșa tanácsos ügyködése folytán az önkormányzat kénytelen volt lemondani a falunapot, és a lakosság szórakozás nélkül maradt. Falunap helyett faluünnepséget szerveztek szombaton délutánra. Magánterületen, magánkezdeményezésre, amelyhez nincs köze az önkormányzatnak. A rendezvényt a pedagógusok vezette helyi óvodások és kisiskolások műsora nyitotta meg: volt néptánc, gitárszóra énekeltek, a református kántor furulyacsoportja is fellépett, mókás színdarabot is előadtak, majd minden gyerekhez szólt a Tamacisza társulat Ugra-bugra ákom-bákom című műsora a Kozsik házaspár előadásában. Aztán a marosszentgyörgyi Öregfenyők néptáncosai mutatták meg, hogy „öregember nem vénember”, de a szentgericei Gyöngyösbokréta is bemutatta az egyedi üveges táncait, azt is megtudtuk, hogy miért nem esik le fejükről a borral töltött üveg. Szólt a magyar népdal, pörögtek a szoknyák, forogtak a bokrétás leányok – minden koronkai magyar elfeledte, mekkora arculcsapást szántak nekik valakik nemrégiben. A kora esti eső ugyan belezavart a programba, elmaradt a nóta- és operettműsor, a koncertek, de a helyiek mégis úgy érezték: nem maradtak magukra.

„A helyzet is megkövetelte”

A falunapok körülötti vita kapcsán helyzetben néhány koronkai magyar család összefogott, mert úgy érezte, most ezt kell tenniük. Máskor is szerveztek már műsort a közösségben, most is megtették. „A közösség már nagyon várta a falunapokat, a gyerekek is készültek megmutatni, mit tanultak, az idősek is ki szeretnének mozdulni a szürke hétköznapokból, a fiatal családok nem mentek el nyaralni, hogy itthon lehessenek a falunapokon – így a helyzet is megkövetelte, hogy ne maradjon el a faluünnepség” – mondta csendesen, de emelt fejjel az egyik szervező, Székely Erika. Az őket nemrég ért pofoncsapás összefogásra késztette a koronkaiakat, nagyon sokan felsorakoztak a a kezdeményezés mellett, hogy az önkormányzat nélkül is ünnepséget szervezzenek: egyesek a falut járták be és a lakossági adományokból főztek, mások a kölcsönkapott asztalokat, padokat szállították, de más közösségekben is segítőkre találtak: Marosvásárhelytől Kiskendig és Nyárászeredáig akadtak, akik a hangosításban, színpadbeszerzésben voltak a koronkaiak segítségére – mindenki önzetlenül, önkéntesen, ingyen dolgozott, ugyanígy érkeztek a fellépők is. „Nem volt tisztességes, hanem alattomos, ahogyan egyetlen ember leállított egy egész falut, egy olyan eseményt, amely az egyik legfontosabb itt helyben: emberek találkoznak egymással , közös élmények születnek” – véli Székely Erika, aki szerint nagyon jó a kapcsolatuk a helyi románokkal, senkit ki nem zárnak a rendezvényekről, „de legyünk korrektek”. Minden kárban van haszon: ez esetben az ügy összekovácsolta a koronkaiakat.

„Szükségünk van egymásra”

A nézők sorában magánemberként ott ült Takács Olga polgármester is, aki elmondta: nagyon fontosnak érzik, hogy egész évi munka mellett a lakosság odafigyel arra, hogy egy-két napot lazítson, elfelejtse a gondokat, találkozzanak egymással – ezt veszítették el, amikor kénytelenek voltak lemondani a falunap szervezéséről. Idén tíz éve vált le Koronka Jedd községről és lett önálló, fejlődő közösség. Most itt lett volna az alkalom, hogy egy kis elismerésben részesítsék azokat, akik tíz évvel ezelőtt ezt kezdeményezték. Ezért nagyon fontosnak tartják, hogy a kudarc kapcsán összefogjon a közösség: most érezhette meg igazán minden koronkai magyar, hogy megmaradásukért szükségük van egymásra.