Maros megye prefektusi székébe megfelelő személyt „keres” az RMDSZ, Bukarestből származó hírek szerint ugyanis Victor Ponta miniszterelnök kinevezné az illetőt, csakhogy egyelőre nincs előrelépés az ügyben. Március elején – mint beszámoltunk róla – a kormányfő arról döntött, hogy Corneliu Grosu marad tisztségében, annak ellenére, hogy a jelenlegi prefektus azt tervezte, hogy április elsejétől, amikor betölti 65. életévét, nyugdíjba vonul. Korábban arról is hallottunk, hogy az április 6-ai magyarországi választások és az emiatt valószínűsített erdélyi kampány lezárultáig maradna Grosu.

Nem vállalták

Az RMDSZ március eleji kormányra lépésének egyik feltétele az volt, hogy Maros megyében ők nevezhessenek kormánybiztost, a poszttal kapcsolatban azóta több személy neve felmerült. Bárczi Győző korábbi alprefektus – újbóli – megkeresésünkre elmondta: volt szó a kérdésről az RMDSZ-ben, de „még semmi konkrétum nincs, továbbra is a környezetvédelmi minisztériumban vagyok magas rangú tisztségviselő”. A Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán, aki a legesélyesebbnek számított, hogy a megye első magyarajkú prefektusa legyen, a Székelyhon.ro felvetésére kijelentette: személyes okok miatt nem vállalta a felkérést. Korábban felmerült Frunda György neve is. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Brassai Zsombor – ismét – kijelentette portálunknak: még nem lehet tudni, hogy mi lesz az ügyben, ki és mikor veheti át a Maros megyei kormánybiztosi hivatalt, hiszen folyamatosan egyeztetnek.

A decentralizációt gátolja

Az RMDSZ és az MPP március 21-én kötött „hosszútávú stratégiai megállapodást”, amelyről Kelemen Hunor RMDSZ- és Biró Zsolt MPP-elnök azt mondta, akkor, „amikor az erdélyi magyar közösségünk jövője a tét, hosszú távú együttműködést kell megvalósítanunk, hiszen a céljaink mindig közösek voltak, sosem különböztek”. Erre hivatkozva kerestük meg az MPP vezetőit, hogy megtudjuk, a magyar kormánybiztos kérdéséről tárgyaltak-e.

„Nem tudok arról, hogy megyei szinten lett volna egyeztetés erről. Mi nem foglalkoztunk ezzel” – válaszolta Kiss István megyei elnök. „Minket nem kérdeztek, de ha az RMDSZ-nek nincs embere, akkor az MPP szívesen javasol. A prefektus mindenképpen jogi végzettségű szakember kell legyen” – mondta Biró Zsolt. Hozzátette: „a prefektúra intézményével az a tapasztalatunk, hogy a kormány meghosszabbított keze, és jogköre is nagyjából ez. Amikor a decentralizáció, az önkormányzatiság fele tereljük az országot, úgy vélem, akkor a prefektúra intézménye ezt a folyamatot gátolja”.

A tétovázás állítólag annak „köszönhető”, hogy a következő időszakban ismét napirendre kerül a Bánffy-család leszármazottai által Palotailva, Ratosnya és Gödemesterháza térségében visszaigényelt több mint 25 ezer hektárnyi erdő ügye. Ezt eddig prefektusként Ciprian Dobre, Felicia Pop, Marius Paşcan és Corneliu Grosu is megakadályozta.

A prefektus szerepe a közigazgatásban

A prefektus a kormány képviselője a megyékben (és Bukarest municípium közigazgatásában), vagyis központi alárendeltségű, a területi-közigazgatási egységben működő (dekoncentrált) államigazgatási szerv. A prefektust a kormányfő nevezi ki, politikai egyezségeket követően, de a politikai mellett magas rangú köztisztviselői tisztségnek számít, célja „a nemzeti érdekek érvényesítése”, az erőteljes központi ellenőrzés és befolyás megvalósítása. Hatásköre két fő területet ölel fel: a törvényességi ellenőrzés és a közvetlen igazgatási hatáskör. A romániai alkotmány 122. szakasza tartalmazza a prefektusra vonatkozó alapvető rendelkezéseket.