Fotó: Boda L. Gergely
Az első rákellenes világkongresszust 2000-ben tartották Párizsban, ahol február 4-én a résztvevők történelminek számító dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólított fel a halálos kór ellen. Ennek emlékére február 4-ét rákellenes világnappá nyilvánították.
2017. február 04., 11:542017. február 04., 11:54
Napjaink egyik legpusztítóbb betegsége a rák, a családtól a társadalom széles köréig, a munkavédelemtől a közlekedéspolitikáig, a törvényhozástól a környezetvédelemig minden területen kimutatható a felelősség a rákkal szemben. A daganatos kórban szenvedők általános világnapja február 4., egyébként a legtöbb specifikus rákbetegségnek (gyermekeket érintő, mell, méhnyak stb.) saját emléknapja van.
A Párizsi Charta által 17 évvel ezelőtt létrehozott nemzetközi Rákellenes Alapítvány célja, hogy a rák ellen folytatott küzdelem eszméje „a világon élő összes ember szívében és gondolataiban éljen”, hiszen a tudományok, így az orvoslás nagy lépésekkel történő fejlődése ellenére a rák mind a mai napig nem előzhető meg. A szakemberek és az egészségügyi szervezetek – közöttük a magyarországi és a romániai rákellenes ligák, alapítványok, szövetségek – ezért nagy hangsúlyt fektetnek a tájékoztatásra, ugyanis a betegség kialakulásának veszélye csökkenthető.
A romániai adatok szerint a legnagyobb kockázati tényező az egészségtelen, gyümölcsökben és zöldségekben szegényes táplálkozás (a rákban elhunytak 33 százaléka érintett), majd szorosan emögött a dohányzás (30 százalék). A fertőzések és a környezeti tényezők miatti daganat kialakulása 10–10 százalékot érint, az alkoholfogyasztás pedig 2 százalékot.
Szakemberek szerint rendszeres szűréssel, ha az elváltozást, a daganatot idejében felismernék és megfelelően kezelnék, a rákban elhunytak fele megmenthető lenne. Felvilágosítással és szűrővizsgálatokkal az esetek egyharmadát lehetne megelőzni, egyharmadát gyógyítani, a betegek fennmaradó egyharmadát pedig megfelelő életminőség-javító kezelésben részesíteni.
A Romániai Rákbetegek Egyesületeinek Föderációja február 3-án, pénteken Bákóban, Besztercén, Brassóban, Kolozsváron, Giurgiuban, Jászvásáron, Suceaván és Zsilvásárhelyen szervez rendezvényeket, amely során (az idén is) az országos onkológiai program kérdésével foglalkoznak. A rákos megbetegedések elleni küzdelem világnapja közeledtével közzétett országos adatok szerint Romániában évente mintegy 80 ezer rákos megbetegedést diagnosztizálnak, és ez a kór évente több mint 50 ezer haláleset – amellyel az Európai Unió országai közül az első helyen állunk – okozója. Továbbá 10 regisztrált haláleset közül kettő rákos megbetegedés következménye. A statisztikák szerint a ráktípusok között a legelterjedtebb a tüdőrák, majd következik a végbélrák, a mellrák, a prosztatarák és a méhnyakrák.
A Romániai Rákbetegek Egyesülete Maros megyei szervezetének alapító elnöke, Hanusz Stela lapunk megkeresésére elmondta, a kór nagyon sokakat érint, de nem létezik egységes, országos regiszter, amelyből megyékre lebontva meg lehetne mondani a rákos betegek számát. „A rákosok, amíg élnek, szenvednek a kórtól, a központosított jegyzék hiánya pedig évek óta gondot jelent, én 20 éve harcolok ezért. Marosvásárhelyen sajnos az országos feletti a megbetegedések száma, de csak vizsgálják ennek pontos okait, az biztos, hogy a vegyikombinát légszennyezése erre befolyással lehet. Az itteni betegek közül sokan Kolozsváron, Bukarestben vagy külföldön kezeltetik magukat, az ő számuk biztosan több mint száz. Én konkrétabban a mellrákosok ügyével foglalkozom, és megdöbbentő, hogy nagyon sok a 30–40 év közötti érintett, akik a rossz minőségű és kevés információ miatt is bajban vannak” – ismertette az alapító elnök.
Felújítják az épületet
A közintézmények hőszigetelésére vonatkozó európai uniós projekt keretében – több más marosvásárhelyi klinikával együtt – az onkológia épületét is felújítják, jelenleg a megvalósíthatóság tanulmány összeállításán dolgoznak.
Két melléképület és egy lakóház része is lángra kapott a Maros megyei Felsőorosziban, két személyt orvosi ellátásban részesítettek.
Négyzetméterenként 120 eurót kérnek a tulajdonosok a marosvásárhelyi városi temető mellett levő telkükért, de a piaci ár ennél kisebb. Marosvásárhelyen a Jeddi úti és a remeteszegi temetőt is bővíteni akarják, mindkét esetben telekvásárlással.
Tizenkét éves lány tűnt el pénteken, aki a marosvásárhelyi Árvácskák utcából távozott, amikor utoljára látták. Az ő megtalálásához kéri a lakók segítségét a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
Hiába kapott napokkal ezelőtt hivatalos értesítést a Közösségi Párbeszéd Tábor megrendezéséről a Székelyhon szerkesztősége, különösebb magyarázat nélkül elutasították munkatársaink részvételét a Maros megyei rendezvényen.
A marossárpataki gyermekotthon működését májusban felfüggesztették, de a felújítás még nem kezdődhetett el. A bent maradt lakók elhelyezése folyamatban van, és további támogatók jelentkezését várják, hogy elkezdjék az ingatlanok korszerűsítését.
Ötödik alkalommal szervezik meg a Street Festivalt Marosvásárhelyen. Zene, tánc, sport, tűzzsonglőrök, népszerű előadók várják testközelbe a marosvásárhelyieket egész hétvégén.
Felvételit hirdet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, ahol szeptember elsején indul a beiratkozás, és szeptember 9-én kezdődnek a vizsgák.
A szerkesztőségünkbe is elküldött román nyelvű közlemény szerint Magyar Péter a hétvégén részt vesz a Maros megyei Nagyadorjánban megszervezett Közösségi Párbeszéd Táborban.
2027 második felére tehermentesítheti Marosszentgyörgyöt a tehergépkocsi-forgalomtól a Koronka–Jedd–Nagyernye terelőút – ezt a választ kapta Sófalvi Szabolcs polgármester, akivel a községben zajló többi beruházásról is beszélgettünk.
Százkilencven marosvásárhelyi lépcsőház lakói kérték, hogy vehessenek részt a hőszigetelési programban és országos vagy uniós pénzalapokból váljon energiahatékonyabbá otthonuk. A sorrendet a városi tanácsülésen szavazták meg csütörtökön.
szóljon hozzá!