Romániai, bolgár, magyarországi és makedóniai ipar-, képző-, zene-, táncművészek, énekesek adtak találkát egymásnak Európa egyetlen, ma is lakott középkori várában a hét végén a Segesvári Középkori Fesztiválon. Négy sajátságos világrekord-megdöntési kísérletet is feljegyeztek a fesztivál alatt.
2015. július 27., 19:592015. július 27., 19:59
A kézműves vásárt már csütörtökön megnyitották a várban, s attól kezdve minden kis várbeli téren jól meghatározott program szerint zajlottak a színházi, zenei bemutatók, aktív kézműves foglalkozások. Berendezték az időszakos kiállításokat, ahol különböző mesterségek, művészeti ágazatok művelői tárták a közönség elé alkotásaikat. Lovagok, dámák, főúri kisasszonyok fogadták a várba érkező vendégeket, vegyültek el a középkori forgatagban.
A sorrendben 23. fesztivál nyitásakor háromszáz dalia, lovag, várúrnő és -kisasszony, trubadúr és énekmondó vonult fel a vár főterére. Köztük volt néhány lovagrend is: a Szászsebesi Muhlbach Lovagrend, a Medgyesi Lovagrend, a bulgáriai Chigot Lovagrend, a marosvásárhelyi Farkas Lovagrend, a nagyszebeni ArtGotica Lovagrend és a dévai Kárpátok Lovagrendje. A fesztivál igazgatója, Liviu Pancu színész már a pénteki nyitáskor elmondta: a többi hasonló fesztiválhoz képest itt arra törekedtek, hogy kiegyensúlyozott arányban legyen jelen a középkori jellegű zene, tánc, de a középkori kézműves foglalkozások is, hiszen az akkori viszonylagos anyagi jólét alapjait a mesteremberek teremtették meg, erre jöttek felépítményként a szellemi, kulturális termékek.
A fesztivál az idén amolyan rekordrombolónak is indult. A szervezők a meghívott kézműves mesterekkel, lovagokkal, egyesületekkel szándékukat összehangolva úgy akarták, hogy országos és világrekordokat döntsenek meg. Nekihuzakodtak annak, hogy megdöntsék a legnagyobb történelmi környezetben felvont lovagi zászló (az eddigi rekord 30 x 5 méter), a legnagyobb, középkori fesztiválon elkészített kerek-perec (20 méteres átmérő), a legnagyobb középkori fesztiválon felállított díszkard (4,5 méter) és a legnagyobb román hagyományos maszk (5 méter magas) eddigi rekordját.
Vasárnap került sor a csoda-kerek-perec elkészítésére. Amint a segesvári pékmester, Dionisie Pajin elmondta, száz kiló lisztből, egy kiló élesztőből készült, a többi összetevőről nem volt hajlandó árulkodni. Elkészítettek egy 20 méter átmérőjű, acéllemezből összeállított kör alakú sütőalkalmatosságot, alatta bükkfával tüzeltek egyenletesen, hogy a 64 méter hosszú és 50 centi széles sütőlemez egyenletesen hevüljön. Amikor a perec elkészült, közszemlére tették, hogy utána elküldjék Londonba, a Guinness Book irodájához, hogy bejegyezzék, és utána szerepelhessen a Rekordok Könyvében.
Pénteken este bontották ki a 25 méternél is hosszabb, tíz méter széles lovagi zászlót, amit aztán a közismert óratoronyra húztak fel. A közepén egy vörös oroszlán – a segesvári címerből lépett ki – díszíti a világelső helyezésre is esélyes lobogót. Ez esetben is a londoni iroda dönt majd.
Az öt méternél is magasabb maszkot – szélessége 3 méter – egy moldvai, Neamţ megyei férfi, Vasile Ciocârlan készítette el mindössze két nap alatt. A fesztivál művészeti igazgatója, Pancu színművész buzdította. Mint mondotta, harminc juh bőrét használta fel, s arra törekedett, hogy minél félelmetesebb legyen. A haját, bajszát és szakállát a már említett juhbőrökből készítette el, kannibálfogakat plántált a szájába, a nyelve pedig azért van kiöltve, hogy a bírálóival csúfolódjon – magyarázta a készítője.
A legnagyobb kard felállítását már nem tudtuk megnézni, annyira kimerített a vásár forgatagának szemlélése, a rekordzászló és perec megcsodálása, s az egy időben zajló rendezvények közötti futkosás.
Tény, hogy a 23. segesvári fesztivál beváltotta a hozzá fűzött reményeket, megfelelt az elvárásoknak, kellemes, hasznos időtöltést jelentett a látogatóknak, s a szervezők is elégedettek lehettek úgy a felhozatallal, mint a látogatói részvétellel.
Szombaton 16 óráig lezárják a 15-ös jelzésű (E578), Marosvásárhely és Kolozsvár közötti országút Maroskece-közeli (15. és 23. kilométer között) szakaszát.
Fotográfia és művészet címmel szervez kerekasztal-beszélgetést a Művészeti és Népiskola január 26-án 16 órától a sepsiszentgyörgyi Föld Szint közösségi téren.
Egy eltűn férfit keresnek Dózsa György községben a Nyárád folyó mentén. Kedden az akcióhoz a Maros megyei rendőrség és tűzoltóság, egy búvárcsapat és helyi önkéntesek is csatlakoztak – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság.
A telekkönyvi hivatal nyilvántartása szerint a Bolyai utca 5. szám alatti marosvásárhelyi ingatlant 1915-ben telekkönyvezték a Marosszéki Közbirtokosság tulajdonába – reagált a Székelyhonnak Péter Ferenc a Maros Közbirtokosság elnöke.
Marosvásárhelyen a Bolyai téren levő, 550 000 euróra felértékelt ingatlannal 2020-ban még a város rendelkezett, 2023-ban azonban már a szovátai székhelyű Maros Közbirtokosság szerepel a telekkönyvi kivonaton tulajdonosként.
A Kis-Küküllő menti bornak régi hírneve van, a kisgazdák azonban nehezen tudnak megbirkózni a bürokratikus hatósági elvárásokkal. 2022 végén egy egrestői borpincében jártunk.
Szombaton és vasárnap ingyen lehet utazni a városi buszokon Marosvásárhelyen. A városi önkormányzat még tavaly döntött arról, hogy a tömegközlekedési eszközök használatának népszerűsítése érdekében lehetővé teszi, hogy hétvégén ingyen lehessen utazni.
Több mint 500 millió lejt különítenek el az országos helyreállítási tervvel (PNRR) lehívott alapokból 55 járóbeteg-szakrendelő korszerűsítésére és felszerelésére – jelentette be pénteken az egészségügyi tárca.
Egy teherautó és egy személygépkocsi balesetezett pénteken délután a marosvásárhelyi Segesvári úton. A város elkerülőútján az érintett szakaszon a forgalmat leállították mindkét sávon.
Elindult az erdélyi magyar startupok versenye. A MaStart nevet viselő megmérettetést március 2-án tartják Marosvásárhelyen, a Multinvest IncubCenterben (Fabricii de Zahăr utca 18.)
szóljon hozzá!