Felháborodásában és tehetetlenségében a sajtóhoz fordult a nyárádszeredai polgármester, mert úgy érzi, mindenki magára hagyta egy abszurd kérdésben, illetve az illetékeseknél hiába bizonygatja igazát, süket fülekre talál. Sőt, szerinte a hazai magyar politikai érdekképviselet sem szán időt arra, hogy valós panaszát megvizsgálja.

Mintegy másfél hónapja függesztette ki a kivitelező a nyárádszeredai polgármesteri hivatalban azt a tervrajzot, amely a Nyárád árvíz-szabályozási projektjének keretében Nyárádszereda közelében építendő egyik védőgát vonalát tartalmazza. Már akkor kételye támadt a városvezetőnek, és többször kérte hivatalosan is, hogy bocsássák rendelkezésére azokat a topográfiai adatokat, amelyből kiderülne, mely területeket, mezőgazdasági parcellákat érintene az építendő védőgát, amely Nyárádszereda és Nyárádgálfalva között húzódva mesterségesen elárasztható területet határolna el a lakott területektől. Amikor mintegy három hete végre megkapták a kért adatokat, akkor szembesültek azzal, hogy félelmük beigazolódott: a vízügy egy községi útra jelölte ki az építendő gát nyomvonalát, amit ő elfogadhatatlannak tart. Azóta hiába kopogtat, érvel és követel, senki sem hajlandó érdemi tárgyalásra.

Tóth Sándor szerint egy eleve rossz és régi terv mögé bújik a vízügy a szabályozási munkálatok során, sőt a rossz terv mögé egy rossz kisajátítási törvény és egy rossz kormányhatározat is társul. „Amikor kezdjük feszegetni a kérdést, minden szakember a vízügynél, minisztériumban és érdekképviseleti szinten azt akarja beadni nekünk, hogy sajnos európai pénzekről van szó, és december 31-éig be kell fejezni a projektet. Be kell fejezni egy rossz projektet, végrehajtani egy rossz kormányhatározatot, véghezvinni egy hatalmas abszurdumot” – buggyant ki a panasz az elöljáróból, amit az váltott ki: bárhová fordultak, mindenhol süket fülekre találtak, senki sem hajlandó segíteni, sőt eljátsszák azt, hogy nem értik a felvetését.

Mindenütt azzal válaszolnak, hogy nincs idő újraterveztetni a nyomvonalat, elfogadtatni a módosítást a kormánnyal, egy új kormányhatározattal kivitelezni a tervet és elszámolni azt idén december 31-éig. „Itt előzi meg a szekér a lovakat” – fogalmazott Tóth, hiszen senki sem az embereket, életük munkáját veszi figyelembe, hanem az a cél, hogy bármi áron elköltsenek 18 millió eurót. Az sem érdekel senkit, hogy a munkagépek kezelői nemcsak a folyópartról kitermelt földet adják el, hanem az emberek kertjeiből a termőtalajt is, vagy hogy lánctalpas gépek teszik tönkre az aszfaltutat, amelyet nagy nehézségek árán tudtak megépíteni Demeterfalva számára. Csak az a lényeg, hogy elköltsék a pénzt, és decemberben lezárhassanak egy rossz projektet.

Hidak épülnének a töltésbe

A vízügy terve szerint a Székelytompa és Demeterfalva közötti községi útra építenék meg a védőgátat. Amellett, hogy egy utat tüntetnek el, két szomszédos települést és mezőgazdasági területeket is elszakítanának egymástól. Az ügyben jogi és pénzügyi kérdések is felmerülnek. Ugyanis 2007 óta ezen az útszakaszon két hidat építettek egy kormányprogram keretében, a Nyárádon átívelőt befejezték, egy patakon épülő másodikra tavaly is, idén is 100–100 ezer lejt adott a kormány és újabb 200 ezer kiutalása van kilátásban, hogy végre idén befejezhessék a beruházást. Továbbá az önkormányzat évente pénzt költ arra, hogy az aszfaltozatlan községi utat folyamatosan járható állapotban tartsa, hisz nemcsak személyautók és szekerek közlekednek rajta, hanem az iskolabusz is. Ki fog az itt elköltött pénzekkel elszámolni a számvevőszék előtt? – teszi fel a kérdést az elöljáró. Hiszen a gát megépítésével az utat is eltüntetik, és a két hidat is beleépítik a földtöltésbe. Továbbá mesterségesen elárasztható területet akarnak kialakítani egy olyan terepen, amelyen a szeredai és gálfalvi önkormányzat a kistérségi társulással közösen azt tervezte, hogy egy középtávú fejlesztési folyamat részeként kisebb ipari parkot hoznak létre.

Terepszemlénk alkalmával azt is megmutatta Tóth Sándor: a kivitelező, a terv szerint eljárva, a Demeterfalva és Kiasdorján közötti községi utat is megbontotta, hogy annak vonalán épüljön védőgát. Annyit sikerült elérniük, hogy a földtöltés csupán fél méterrel magasodik a jelenlegi út fölé, és tetejét lekövezik, visszaépítik rajta az utat. Ezt még elfogadta a városvezető, de hogy a Tompa felé vezető úton két-három méter magas töltést emeljenek, már nem tudja lenyelni.

Azt sem hagyta szó nélkül Tóth Sándor, hogy a politikusok nem érnek rá megtekinteni a helyszínt és a kérdéssel foglalkozni, mert „hol külföldre, hol Bukarestbe kell utazzanak”. Tóth kiemelte: egyedül Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke volt az, aki személyesen és a helyszínen tájékozódott a kérdésben.

A kérdésben tehetetlen az önkormányzat, hisz sem a helyi, sem a megyei tanács nem írhatja felül azt a kormányhatározatot, amely elfogadta a Nyárád szabályozására irányuló tervet. Azt is furcsállja Tóth Sándor, hogy mindmáig nem bocsátották rendelkezésére a sokat emlegetett kormányhatározatot, mely sem a Hivatalos Közlönyben, sem az internetes törvénytárakban nem érhető el. A polgármester felhatalmazást kapott a helyi tanácstól, hogy közigazgatási úton lépjen, és megtámadja a kormányhatározatot. Ha ezt megteszi, akkor azt is kérni fogja, hogy a munkálatot leállítsák, ezzel pedig mindenki búcsút mondhat a december végi határidőnek. Pedig a városnak nem ez a célja, csak azt szeretnék elérni, hogy az ésszerűtlen, szakszerűtlen tervet dolgozzák át, módosítsák olyanná, amely a közösség számára is elfogadható.

Magára hagyták

Tóth Sándor úgy érzi: elég kevés idő maradt ezeket a kérdéseket vitatni. A Nyárád szabályozásának ésszerűsítését akkor kellett volna elérni, amikor idén nyárelőn sikerült ideiglenesen leállíttatni a munkálatokat. Azt sem hagyta szó nélkül a polgármester, hogy a civil szervezetek, természetvédelmi egyesületek kihátráltak mellőle, pedig akkor megígérték egymásnak, hogy kitartanak a végsőkig. Mára egyedül maradt, így közigazgatási úton próbálja megvívni ezt a harcot.

A Nyárád szabályozását idén márciusban kezdte el a vízügyi hatóság, rögtön kiváltva a természetvédők tiltakozását. A Natura 2000 Gondnokság fellépése nyomán a munkálatokat egy időre leállították. A gondnokság képviselői a szakszerűtlen kivitelezést, az engedélyben leszögezett feltételek be nem tartását rótták fel a vízügyieknek. Májusban, miután újabb megállapodást kötöttek a Nyárád élővilága számára kímélőbb feltételek betartásáról, folytatódhattak a munkálatok. Augusztusban néhány Nyárád menti faluból érkezett panasz a szabályozás kapcsán: nyárádszentbenediek és nyárádmagyarósiak a munkálatokat okolták a falvaikban előállt vízhiányért.