Hol lesz a régióközpont?

Annak ellenére, hogy még szinte semmi konkrétumot nem lehet tudni az ország közigazgatási átszervezésről, a kormánypártok képviselői egyre biztosabbak abban, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók alkotják majd a régiókat. A Központi Fejlesztési Régióban hat megye található: Maros, Kovászna, Hargita, Szeben, Brassó és Fehér.

A négyek

Az Econtext gazdasági portál elemzése szerint a régióban mindössze négy város esélyes arra, hogy főváros legyen: Marosvásárhely (az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány székhelye), Gyulafehérvár (Erdély ősi történelmi fővárosa, az erdélyi érsekség székhelye, illetve az ortodox egyház erdélyi székvárosa), Brassó (az erdélyi szászok egykori nagy központja, Brassó vármegye székhelye), valamint Nagyszeben (az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye székhelye, 2007-ben Európa kulturális fővárosa). A négy település közül a szakértők szerint Brassónak van a legnagyobb esélye arra, hogy a régió központja lehessen.

Brassó – erős gazdaság

Az elemzők „jóslatukat” gazdasági adatokra alapozzák. Három mutatót vettek figyelembe: a 2013-as évre előrejelzett nemzeti össztermék értékét, a munkanélküliségi arányt, illetve az átlagbért. Brassó esetében az aduász, hogy a régióban Brassó megyében a legnagyobb az előrejelzett bruttó nemzeti össztermék (22,8 milliárd lej) – a másik két mutató esetében a második helyen végzett a megye. A brassói polgármester, George Scripcaru szerint a Cenk alatti város minden  szempontból a legmegfelelőbb régióközpontnak. „A Központi Régió gazdasági húzótelepülése vagyunk. Nem is tudom elképzelni, hogy valamelyik másik város legyen a központ. Kizárom ennek lehetőségét, nincs is miért tárgyalni róla. Aki másként gondolkodik, az nem ezen a világon él” – nyilatkozta az elöljáró.

Marosvásárhely – leendő autópályák, repülőtér

Marosvásárhely a második helyre szorult. Itt a bruttó nemzeti össztermék 15 milliárd lej lesz 2013-ban, az átlagfizetés 1410 lej, míg a munkanélküliségi arány 4,3 százalék. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere szerdán bejelentette, a közeljövőben tárgyalásokat kezdeményez az üzletemberekkel, az egyetemek vezetőivel, illetve az egészségügyi intézmények igazgatóival. „Most kell lépnünk. Úgy néz ki, hogy Bukarestből diktálnak nekünk, és fel kell készülnünk. Érvekkel kell küzdenünk azért, hogy Marosvásárhely legyen a régió központja” – mondta az elöljáró. Hozzátette, Maros megye lakossága a legnagyobb a régióban, itt van a legtöbb település, község, Marosvásárhely egyetemi, illetve egészségügyi központ, két épülő autópálya találkozásánál fekszik, a majdani gyorsvasút mellett, és nemzetközi repülőtere is van.

Nem Székelyföldre

Dorin Florea polgármester egyébként nem támogatja a Székelyföld régió kialakítását Marosvásárhely központtal. Mint mondta, először azt kell elérni, hogy a város a központi régió fővárosa legyen, azután lehet tárgyalni Székelyföldről is. „Székelyföld földrajzi régióként való elismerése a helyi gazdaság fejlődésének, de főként az európai uniós pénzalapok lehívási arányának függvénye, nem a szeparatizmusé vagy az autonómiáé. Az ország egyik vezető turisztikai célpontja lehet. A régiónak uniós pénzalapokra van szüksége és projektekre, a turizmus népszerűsítésére, nem a konfliktusokkal tele övezetre” – fogalmazott. Hozzátette, a konfliktusok elijesztik a befektetőket. A Demokrata-liberális Párt marosvásárhelyi szervezetének vezető-helyettese, Mihail Poruţiu szintén szerdán sajtótájékoztató keretében elmondta, tizenkét régióban gondolkodnak. Bár a felosztásra vonatkozóan nincs elképzelésük, egyvalamiben azonban biztosak: Székelyföldet nem akarnak.

Nagyszeben – külföldi segítség

Az Econtext elemzésében a harmadik helyet Nagyszeben foglalja el. Itt a várható bruttó nemzeti össztermék 14,9 milliárd lej, az átlagfizetés 1626 lej, míg a munkanélküliségi arány mindössze 3,3 százalékos. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere szerint a nagyszebeni városvezetőség bécsi szakértők segítségét kérte ahhoz, hogy sikeresen lobbizhassanak a régióközponti státuszért. Az egykori szász város polgármestere, Klaus Johannis a napokban kijelentette, sok érv szól amellett, hogy Nagyszeben legyen a régióközpont. Hozzátette, elvállalná az esetleges Központi Régió kormányzói tisztségét, egy feltétellel: ha Nagyszeben lesz a központ.

Gyulafehérvár – most is központ

Gyulafehérvárt is esélyesnek tartják az elemzők a régióközponti státuszra, de csak a negyedik helyen. Fehér megyében idénre 11,4 milliárd lejes bruttó nemzeti összterméket jeleznek előre, míg az átlagfizetés 1495 lej lesz, és a munkanélküliségi arány 6,5 százalékos. A többihez képest jóval elmaradó adatok ellenére mégis az egyik nagy esélyes Gyulafehérvár, mivel jelenleg itt van a Központi Fejlesztési Régió központja. A polgármester, Mircea Hava szerint kizárt, hogy másik település lenne a régióközpont. „Azt csinálom, amihez a legjobban értek, védem a megyeközpont érdekeit, és harcolok azért, hogy Gyulafehérvár központ lehessen” – mondta.

A politikum szava

A régióközpont kiválasztásának folyamatát megbolygathatja a politikai színezet is. Marosvásárhely, Brassó és Gyulafehérvár polgármesterei a Demokrata-Liberális Párt színeiben szereztek mandátumot, míg Nagyszebené, Klaus Johannis a Német Demokrata Fórum színeiben. Utóbbi azonban nemrég belépett a Nemzeti Liberális Pártba (PNL), és néhány nappal később máris az alakulat egyik alelnökévé választották. A PNL pedig tagja a kormányzó Szociálliberális Uniónak.

Lehetőségek

Egy brassói portál számításai szerint Marosvásárhelynek van a legnagyobb esélye arra, hogy régióközpont legyen. Az USL ugyanis (meg nem erősített információk szerint) nem választások során nevezné ki a régiók kormányzóit, hanem szavazással: a megyei tanácselnökök tíz szavazattal gazdálkodhatnának, míg a polgármesterek egy-eggyel. A Központi Régióban így az USL 37,29 százalékot, az RMDSZ 29,83 százalékot, míg a PDL 21,21 százalékot kapna. Az első két párt összefogásának eredménye kényelmes többség, azaz 67 százalék lehetne, ami azt jelenti, hogy azok választhatnák ki a fővárost és a kormányzót is. A szerző szerint így a régió központja Marosvásárhely lenne, míg a kormányzót az RMDSZ adhatná.