Szeptembertől kezdődően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) helyi kirendeltségei nem bocsátanak ki igazolást az egészségbiztosítotti státusról, így azt, hogy egy páciens rendelkezik-e vagy sem egészségbiztosítással, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján található alkalmazással lehet ellenőrizni. Az egészségbiztosítotti státusunkat mi magunk is könnyen leellenőrizhetjük az alábbi internetes oldalon.

Nem mindig jó az adat

Finna Judit, a Maros Megyei Háziorvosok Egyesületének titkára a rendelkezés hiányosságaira mutatott rá, ugyanis tapasztalatai azt mutatják, hogy a valóság nem minden esetben egyezik azzal, amit az integrált és egységes informatikai rendszer (SIU) alkalmazása mutat. A háziorvos napi szinten találkozik olyan esetekkel, amikor valaki biztosított, de a rendszerben nem biztosítottként jelenik meg.

„Ilyen esetekben nincs mit kezdjünk a beteggel, a rendszerben szerepelő státusukat mi, háziorvosok nem tudjuk megváltoztatni. A betegek kell eljárják, elintézzék, hogy az OEP rendszerében korrigálják a hibát” – mutatott rá Finna doktornő. Szerinte a rendelkezés leginkább arról szól, hogy ezután nekik kell leellenőrizniük azt, hogy a páciens biztosított-e, vagy sem, pedig ez nem az ő feladatkörükbe tartozik.

A félreértést a betegnek kell tisztázni

Egy neve elhallgatását kérő marosvásárhelyi háziorvos szintén arról számolt be, hogy voltak olyan esetek nála is, amikor az informatikai rendszer rossz kategóriába sorolta be a pácienseket.  Ezekben az esetekben az illető személyt visszaküldte az egészségbiztosítási pénztárhoz, hogy tisztázza a félreértést, a probléma pedig viszonylag hamar meg is oldódott. Egy konkrét esetet is elmesélt, amikor az egyik páciense betegnyugdíjas lett, de az informatikai rendszer nem frissítette a változást. A szakember kifejtette, háziorvosként nagyon oda kell figyelniük ezekre a részletekre is, őket büntetik ugyanis meg, ha egy nem biztosított betegnek ártámogatott receptet, küldőpapírt írnak fel. A szakember szerint a helyes kategóriák megjelölése az egészségbiztosítási pénztár feladata lenne.

Az egyetemistákkal van a legtöbb baj

Szabó Zoltán háziorvostól megtudtuk: a legérintettebb csoport ebben a tekintetben a 12. osztályt végzett, 18. életévüket betöltött fiatalok, a nyugdíjasokról és az aktív dolgozókról ugyanis a munkaadó, az illetékes szerv lejelenti, hogy ki van fizetve az egészségbiztosítási járulékuk. Az egészségügyi szolgáltatások Romániában 18 éves korig ingyenesek, ám ezután nincs egy jól bejáratott rendszer, hogy a fiatalok igazolják biztosítotti státusukat. Azokkal a fiatalokkal nincs gond, akik elkezdenek dolgozni, mert ilyenkor a munkáltató lejelenti, hogy kifizette az alkalmazott után a biztosítást, ha viszont a fiatal egyetemista, azt a rendszernek nincs honnan tudnia. Az egyetemisták esetében 26 éves korig ingyenes az egészségbiztosítás.

Szabó Zoltán elmondta, gyakran megtörténik, hogy felkeresi a rendelőjét egy első-, másodéves egyetemista, akiről kiderül, hogy nem biztosítottként szerepel a rendszerben. Szerinte a középiskolát végzett fiataloknak a háziorvosnál vagy az egészségbiztosítási pénztárnál kellene jelezniük, hogy egyetemisták, azaz, hogy biztosítottak. Nem beszélve arról, hogy a pacientúrájában szereplő ilyen fiatal személyekért a háziorvos nem kap egy vasat sem.