Székelyhon.ro
2017. február 20., hétfő; Ma Aladár, Álmos napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal Youtube csatorna Google +1 oldal

Kastélybemutatók könyvbe foglalva

Antal Erika | 2017.02.17. [15:55] | Utolsó módosítás: 2017.02.17. [16:34]

Maros megyében, Mezőzáhon áll az egykori Ugron-kastély, amely építési idejét tekintve (1908 és 1912 között), az egyik legkésőbbi eklektikus kastély. Impozáns méreteivel és középkori várkastélyokat idéző küllemével az erdélyi historizáló kastélyépítészet egyik legjobb példája – olvasható Bordás Beáta Erdélyi kastélyépítészet a historizmus korában 1840-1914 című kötetében, amelyet szerda este a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében mutattak be a szerző jelenlétében.

mezozahi_kastely_ae_01_bA mezőzáhi Ugron-kastély 1916-ra készült el végleg

A Polis Kiadó és az Erdélyi Múzeum Egyesület gondozásában megjelent, igényes kivitelezésű kötetben a művészettörténész Bordás Beáta három egykori vármegye kastélyépítészetét ismerteti, azokat, amelyek a historizmus korában épültek, és még ma is állnak. A szerző elmondta, doktori dolgozatának tézise volt az erdélyi kastélyépítészet története, de miután elkezdte a témát kutatni, rájött, olyan hatalmas az anyag, amit három év alatt képtelenség feldolgozni. Ezért kiválasztotta az egykori Kolozs-, Torda-Aranyos-, és Alsó-Fehér vármegyéket, azokat járta körül, írta le részletesen.

A kötet bevezetőjében a szerző ismerteti a kastély fogalmát. A kastélyépítészet – írja – az egyházi építészet mellett a legjelentősebb építőművészeti műfajnak számított szinte a 20. századig, utolsó virágkorát épp a historizmusnak nevezett stíluskorszakban élte. Az erdélyi kastélyok méretüket tekintve alulmaradnak a magyarországi kastélyoknál, ezért nehezebb meghúzni a választóvonalat a kastély és udvarház között – figyelmeztet a szerző, aki a historizmus korszakának tisztázásra is kitér, rámutatva arra, hogy nem tekinthető egységes építészeti stílusnak, hiszen nincsenek sajátos, csak rá jellemző stílusjegyei, a megrendelők és kivitelezők a különböző történelmi korok – a barokk, gótika, reneszánsz – jegyeit használták fel.

A közel 300 oldalas kötet 185 képet, 12 alaprajzot, 29 térképet és 18 reprodukciót tartalmaz. Ezeknek a segítségével illusztrálja a szerző, hogy milyen volt egy-egy kastély díszítése, annak berendezése, valamint parkja, mielőtt államosították és jellegzetességeit elpusztították, illetve mi maradt, mit láthat ezekből a mai érdeklődő.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét