A marosvásárhelyi vegyipari kombinát és az általa kibocsájtott légszennyezés ügyét idén nyáron tárgyalták a környezetvédelmi minisztérium és a vállalat képviselői. Akkor abban egyeztek meg, hogy az immár svájci tulajdonú cégnek 2015. december 31-ig kell elvégeznie azokat az újratechnologizálási munkálatokat, amely során az ammónia- és a műtrágya-részlegen egyaránt új berendezés áll a gyártás rendelkezésére. Az új berendezés elindításához pedig új szórási térkép és egészségügyi felmérés, tanulmány szükséges.

„Az 1950-es években használatos technikával dolgoznak, és vállalták, hogy ezt jövő év végéig kicserélik. Addig még van egy év, hogy kötelezően új berendezést helyezzenek üzembe mindkét részlegen, a júniusban kiállított ideiglenes működési engedély ugyanis 2016. január elsejéig érvényes. A légszennyezést csak berendezéscserével lehet megoldani” – fogalmazott a Privo Hotelben tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.

A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség jelenlevő vezetője, Dănuţ Ştefănescu hozzátette, csütörtökön nem mértek ammónia-túllépést a levegőben, de október folyamán összesen húsz alkalommal igen, harmincperces időintervallumban, a környezetvédelmi őrség pedig egy alkalommal rótt ki 50 ezer lejes bírságot. Korodi Attila egyébként a romániai és külföldi környezetvédelmi szakemberek féléves soros ülésére érkezett Marosvásárhelyre, mint elmondta, ezeken a találkozókon a stratégiák mellett a pályázatokról egyeztetnek. Megtudtuk, a 2007 és 2013 közötti időszakra szánt összeget jövő év végéig kell elkölteni (leszerződni), mostanáig a rendelkezésre álló összeg 52,24 százalékát, mintegy 2,2 milliárd eurót sikerült lehívni.

„A célunk a 81 százalékos lehívási arány. A 2005 és 2008 közötti projektekkel 100 százalékban lefedtük a rendelkezésre álló összeget, de a kritériumként szereplő legalacsonyabb ár sokszor dömpingárat jelent, ezért keletkezett egy 20 százalékos különbség. Úgy gondolom, ezt csak törvénymódosítással lehet felszámolni, ami megszületett, de még várni kell, amíg gyakorlatba ültetik” – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint a 2014 és 2020 közötti időszakban a lengyel modellt kell alkalmazni, azaz a helyi igénynek megfelelő projektcsomagokat kell felállítani.

A Szektoriális Operacionális Program környezetvédelmi tengelyének (POS Mediu) igazgatója, Ciprian Ghioc elmondta, a pályázatok többsége az ivó- és szennyvíz-hálózatokra, távfűtési rendszerekre, szennyvíz-telepekre, Natura 2000 övezetekre, árvízvédelemre és talajerózióra vonatkoznak, összesen 4,4 milliárd eurót hívhat le Románia, amelyhez hozzátesz 0,8 milliárd euró önrészt.

A miniszter arról is beszámolt, hogy csütörtökön összesen 11,3 millió lej értékben írtak alá Maros megyei szerződéseket: két esetben erdősítést – Marosludason 10, Mezőrücsön 53 hektáron –, két településen pedig vízhálózat-építést (Mezősámsond – 4,2 millió lej, Vajdaszentivány – 4,9 millió lej) finanszíroznak a Környezetvédelmi Alapból (AFM).