
Negyvennyolc folyamodványt nyújtott be a marosszentgyörgyi polgármester a településen áthaladó országutat kettéosztó betonfal felszámolásáért, csak Bukarestben nyolcszor járt ez ügyben, de úgy tűnik, hiába. Két halálos baleset után a szentgyörgyiek többsége is úgy véli: le kell bontani a falat, ezért akár utcára vonulnak, és az útlezárást is fontolgatják.
2015. november 19., 14:402015. november 19., 14:40
2015. november 19., 23:552015. november 19., 23:55
Marosszentgyörgy már több mint egy éve hadakozik a sávelválasztó betonfal ellen, amit az Országutak és Autópályák Országos Társasága (CNADNR) épített a községen átvezető 15-ös számú országút közepére 2,4 kilométer hosszúságban. A község polgármestere, Sófalvi Szabolcs elmondta, melyek a kifogásaik – a polgármesteri hivatalnak és a lakosság nagy részének – a betonfal ellen.
Sófalvi felvázolta, hogyan kezdődött el a település kálváriája. Még 2013-ban egy magánszemélytől, aki a társaságnál dolgozik, meghallotta, hogy mire készül a CNADNR. Arra gondolt, hogyha igaz a hír, majd csak megkérdezik a község vezetőségét is. Nem kérdezték. Hivatalosan 2014-ben jutott tudomására a sávelválasztó építésének szándéka, akkor is csak azt mondták neki, örüljön, hogy lesz, mert az megvédi az embereket. „Hát nem védi” – mondta az elöljáró. Megállapítása szerint már két személy vesztette életét közvetve a betonfal miatt.
Másfél hónap alatt felhúzták betonból készült elemet, a község belterületén, azóta ötszörösére nőtt a balesetek száma, mutatott rá a polgármester. A marosszentgyörgyiek már nem mernek átmenni az úttesten. Szerintük nem csak a lakosság komfortérzetét rontja, de kimondottan veszélyes is. „Összesen 48 folyamodványt, beadványt, tiltakozást írtunk, nyolcszor jártam Bukarestben emiatt, és mindennek semmi eredménye. A fal áll, több a baleset, az emberek kezdik elveszteni a türelmüket” – fogalmazott a polgármester.
Nyolcvan centi magas a sávelválasztó, a közintézmények egy része az út egyik, a többi a másik oldalán van. A tízezer lakos fele a jobb, a másik fele a bal oldalon lakik. A 380 vállalkozásnak is az út két oldalán van a szék-, illetve telephelye. Az ott dolgozók felének óhatatlanul át kell kelnie az országúton. A sofőrök nagy része, amint meglátja a betonfalat, úgy érzi, hogy autópályán vagy gyorsforgalmi úton halad. Azt nem veszik számításba, hogy gyalogátjárók is vannak – vagy nem is észlelik időben azokat – a sebességet 20-30 kilométerrel a megengedett 50 km/h fölé emelik, s amikor megjelenik a gyalogátjárón a gyalogos, már nem tudnak megállni. Az úttest túlsó oldaláról elindult gyalogost legtöbb esetben nem is észlelik a sávelválasztó miatt. Ehhez járul még, hogy a kanális- és aknafedőket rosszul készítették el. Repednek, törnek, elmozdulnak. Ez okból már számtalan baleset következett be, házfalba, kerítésbe, járdára pördültek-csapódtak az autók. A fal elkészülte, s az út „korszerűsítése” óta eltelt alig több mint egy év alatt már több mint száz alkalommal kellett ezeket javítani, cserélni, olyan is volt, hogy lehegesztették, pedig ez tilos – sorolta az érveket a községvezető.
A Maros megyei rendőrség vezetője e hónap 11-én (az utolsó halálos kimenetelű baleset után) kiadta a község területén bekövetkezett balesetek statisztikáját. Eszerint 2011 és 2014 augusztusa között, a három és fél év alatt a mostani fal övezetében 6 gyalogost érintő közúti baleset történt, ennek 7 könnyebb sérültje volt. A fal megépülte után, 2014 szeptembere és 2015. november 5. között – azaz mindössze egy év alatt – 9 gyalogost érintő baleset történt, ezeknek egy halott, 4 súlyos és 6 könnyebb sérült áldozatuk volt. És ez még csak a gyalogosokra vonatkozó rész. A „fal előtti időszak” három és fél éve során 20 olyan közúti baleset történt, amelyekben személygépjárművek ütköztek, ezek 6 súlyos és 16 könnyebb sérültet „eredményeztek”. A fal építése óta eltelt egy év alatt 22 ilyen baleset történt, az eredmény: egy halott, 9 súlyos és 14 könnyebb sérült. Emellett – emelte ki a polgármester – voltak olyan balesetek, amelyeknek nem volt sérült áldozta, ezért ún. békés megegyezés született a járművezetők között, ezért ezek nem szerepelnek a rendőrségi statisztikában. A polgármester úgy tudja, ilyen baleset legalább negyven volt. A gyalogosokat érintő balesetek száma háromszorosára, a járműveket érintőek ötszörösére emelkedett.
A polgármesteri hivatalban megnézhettük azokat a felvételeket, amelyek a balesetek helyszínein készültek. Utána a térfigyelő kamerák által rögzített felvételek egy részét láthattuk. A videókon a zebrán átkelő fiatalokat sokszor egy hajszál választja el attól, hogy a száguldó autó kereke alá kerüljenek. Egy másik felvételen az látható, hogy egy gyerek elindul a zebrán, az első sávban levő autók még megállnak, de a belső sávon érkező már fékezés nélkül elgázolja a gyereket. Egy másik felvételen egy anya és gyereke próbál átkelni, hosszan állnak a zebra mellett, amikor végül elindulnak, egy fékezés nélkül érkező autó elviszi az anya mellől a gyereket. Láthattunk olyan felvételt is, amely a november 5-i halálos kimenetelű balesetet mutatta. Az áldozat jelen lévő fia, B. T. elmondta: édesanyja mindig is rettegett ezektől az átkelésektől, s végül a rettegése beigazolódott: már majdnem átért a szemközti járdára, amikor elütötték. A helyszínen életét vesztette.
Tavaszi Margit egészségügyi asszisztens 35 éve él Marosszentgyörgyön. „Oda jutottam, hogy át kellett rendezni a lakásunkat, nem mertem az utcai fal mellett álló ágyban aludni, mert attól rettegtem, hogy bejön egy autó a lakásba a falon keresztül (már volt ilyen eset a községben – szerk. megj.) és megöl. Átrendeztük a szobát” – mesélte. Elmondta azt is, hogy egy autó kiütötte a házuk előtt álló villanyoszlopot, négy napig rettegve kerülgették a lelógó vezetékeket, amíg végre jöttek az áramszolgáltató vállalat munkásai és helyreállították az oszlopot, visszaaggatták rá a drótokat.
György László szerint kerékpárral közlekedni a főúton életveszélyes. „Ez a halál országútja, amióta megépítették a betonfalat a közepén. A november 5-én baleset következtében elhunyt B. Cs-vel együtt gyerekeskedtünk, szörnyen megrázó volt az eset. De ilyen bárkivel megtörténhet a hajnali sötét órákban, aki át akar kelni az úton” – mondta.
Hogyan tovább?
Sófalvi Szabolcs polgármester elmondta: nem adja fel. A helyiek utcára akarnak vonulni, azt is latolgatják, hogy elzárják az utat, ha nem történik érdemben megoldás a fal ügyében. „Teljesen le kell bontani, s amíg ez nem történik meg, nem nyugszunk. Az életünk van veszélyben, a testi épségünket kockáztatjuk nap mint nap. Nem bűnöst keresünk, azt akarjuk elérni, hogy az Országutak és Autópályák Országos Társasága lássa be: nem könnyíti, nehezíti és veszélyezteti az életünket ez a fal, következésképpen távolítsák el” – mondta el a polgármester. Azt is szeretnék, hogy létesítsenek néhány újabb gyalogátjárót, új körforgalmat a központba, mert az a kettő, ami megvan, csak „rossz vicc”, cseréljék ki az összes akna- és csatornafedelet, tartsák karban rendesen a 15-ös országút Marosszentgyörgyön átvezető szakaszát. Ha mindez nem történik meg, hajlandó jogi útra terelni a fal és az országút ügyét – mondta végső elkeseredésében a polgármester. A rendelkezésükre álló rendőrségi statisztika, a balesetekről készült fotók és videofelvételek bizonyítékával jogi eljárást kezdeményeznek az Országutak és Autópályák Országos Társasága ellen.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
szóljon hozzá!