Azt állítják, az érettségi jelentősége el van túlozva, hiszen utána senki nem kérdezi meg a munkahelyen vagy egy vállalkozás indításakor, hogy hányas átlaggal végeztek. Továbbá úgy vélik, a meglévő tudásalapon túl a szerencsén és a pillanatnyi lelkiállapoton is múlik, hogy ki hogyan teljesít egy ilyen jellegű megmérettetésen. Mi azért mégis büszkén mutatjuk be Simon Lillát és Kelemen Hangát, akik Maros megyében a magyarul érettségizők közül legmagasabb jegyeket kapták.

Az idei érettségin Maros megyében a magyarul érettségiző diákok közül Simon Lilla 9,93-as, Kelemen Hanga pedig 9,92-es átlaggal érte el a legjobb eredményeket. Mindketten a Bolyai Farkas Gimnázium természettudomány intenzív angol osztályába jártak.

A végzősök elmondták, már kilencedik osztálytól emlegették tanáraik, de tizenegyedik végén, tizenkettedik elején kezdett értelmet nyerni a fogalom számukra is. Például olyan formában, hogy a tanórákon nagyon sok érettségi tételt oldottak meg. Furamód a közeledő érettségire azok a tanórák ébresztették rá a diákokat, amikor egy-egy lazább, emlékezetesebb órán nem a mintatételeket oldották, hanem valami kreatív tevékenységben vehettek részt. Bár ezt tanáraik ritkán engedhették meg, hiszen nekik az volt a feladatuk, hogy az érettségire felkészítsék a diákságot.

„Nyilván izgultunk. Szükség van a vizsgadrukkra ahhoz, hogy ráhangolódjunk a tanulásra. Viszont racionálisan belátható, hogy az érettségi nem úgy van kitalálva, hogy egy kevés erőfeszítéssel ne lehessen átmenni. Ha pedig az ember úgy áll hozzá, hogy megtesz mindent, és erejéhez, képességeihez mérten a legjobbat próbálja meg kihozni magából, akkor abból még jó eredmények is születhetnek” – vélekedett Hanga.

Lilla szerint az érettségi nem olyan nagy dolog, mint amennyire azt hangoztatják. Elmondta, tanulós hangulat volt az osztályban, ami ráragadt. Tizenkettedikben sem izgult, az utolsó két-három hétben volt csak az az érzése, hogy többet kellett volna készülnie. Az elvárásokról kérdezve őket Hanga elmondta, nem is annyira a környezet részéről esetlegesen megfogalmazódókra figyelt, sokkal inkább a magával szemben támasztott elvárásokra. Lilla szerint személyiségfüggő, hogy ki milyen elvárásoknak próbál megfelelni, de mindketten fontos dolgot hangsúlyoztak: a szüleik bíztak a képességeikben.

A siker receptjéről kérdezve a végzősök elmondták: olyan nincs. „Nem kell túlzásba vinni a stresszelést, de komolyan kell venni a tanulást” – hangsúlyozta Hanga. Lilla nem érzi úgy, hogy nagyon jól teljesített volna, úgy fogalmazott: volt egy tudásalapja, de nagyon sok függ egy ilyen megmérettetésen a szerencsétől, a javítótanár jóindulatától, és attól, hogy a vizsga pillanatában milyen lelkiállapotban vagyunk.

Lilláról és Hangáról bővebben a csütörtöki Vásárhelyi Hírlapban lehet olvasni.