Az előadók azzal a feltételezéssel indították előadásukat,  hogy a migráció, az idegen kultúrákból érkező bevándorlás a következő években egész Európa karakterét meg fogja határozni és az Európai politika egyik legfontosabb kérdése lesz. A meghívottak ajánlásai szerint a migráns, menekült, gazdasági  bevándorló kifejezések közül lehetőleg a szociológiailag semleges migráns, migráció kifejezéseket használjuk, mert ezzel nem utalunk a motivációra.

Orbán Balázs elmondta: tény, hogy a migráció egyidős a történelemmel, viszont ami megváltozott a 20-21. századra, az ennek a volumene. Ehhez hozzájárul az a geopolitikai következmény is, hogy jelen pillanatban vannak a világnak olyan régiói, ahol előreláthatóan  rendkívüli nagy az instabilitás, amely sokrétű kiáramlási hullámokat generál. Ez ellen a világ valamennyi országa valamilyen módon védekezni próbál, és egy olyan globális verseny zajlik, amelyben fenn szeretné tartani a kontrollt az országába vagy kontinensére érkezők fölött. „Európa az egyetlen kivétel ebből a szempontból, azaz a szuverenitásunk feletti kontroll fenntartását nem kívánjuk, ez a szomorú valóság” – jelentette ki a főigazgató, majd később hozzátette: Európa katalizálja is ezt a beáramlást. 

A főigazgató kifejtette: a most Európába érkezőknek nincs esélyük legális úton, vízummal a kontinensre jönni, mert attól félünk, hogy itt akarnak maradni, ezért nem adunk nekik legális tartózkodásra jogosító vízumot. Egyetlen módon tudnak Európában új életet kezdeni: menekültként. Ezt úgy tudják véghezvinni, ha keresztülmasíroznak Európán, figyelmen kívül hagyják a menekültügyi szabályozásokat, nem működnek együtt a hatóságokkal, hogy nehogy egy másik országban kapjanak menekült státust, mint ami a tulajdonképpeni célállomásuk. „Amíg ezen az egész rendszeren nem változtatunk, és amíg ezt a testtartásunkat nem változtatjuk meg, addig tudomásul kell venni, hogy nincs meg az a döntési képességünk, hogy el tudjuk dönteni hogy kit engedünk be a kontinensre” – hangzott el. Sántha Hanga ezek után számadatokról, okokról beszélt, arról, hogy az európai országokban élő muszlim közösségek másod-, harmadgenerációs fiataljai milyen egzisztenciális gondokkal küzdenek, és hogy nagyon gyakran a szélsőséges iszlám csoportok vallásos köntösbe öltöztetett radikális eszméi megfogják őket, azáltal, hogy célt, új értelmet, identitást, új családot és barátokat kínálnak fel.

A migrációs jelenség fokozódását Orbán Balázs is számokban próbálta meg érzékeltetni: két évvel ezelőtt Magyarországon mintegy 4 ezer illegális, tavaly pedig  40 ezer, idén 400 ezer illegális határátlépés történt. „Illúziói senkinek nem kell hogy legyenek. Ezt a hullámot egy komplex intézkedéscsomaggal lehet megváltoztatni. Elsősorban arra lenne szükség, hogy az Európai Unió vezetői kiálljanak, és azt mondják, megteltünk, ne gyertek. Emellett változtatni kellene a jogi szabályozásokon és a kibocsátó országoknak is intézkedéseket kellene bevezetniük ez ügyben” – ismertette. Ilyen körülmények között Magyarország nem kívánt tranzitország lenni, erről szólt a kerítésépítés, mely során megszűntek az illegális határátlépési pontok, és elterelődött a migránshullám. Mindez a társadalmi békét és stabilitás fenntartását segítette elő. Előbbi kijelentését Orbán Balázs azzal a szociológiai ténnyel támasztotta alá, hogy szimbolikus ügyekben, amikor a politikai élet és az átlag választópolgár közötti véleménybeli távolság, valóságérzékelés túl nagy, akkor az átlag választópolgár radikalizálódni fog. Ezért gyújtanak fel például a németek menekülttáborokat.

A jelenség megértésében az egyik első kérdés az, hogy hol van most a törésvonal? Orbán Balázs kifejtette: mi közép-európaiak egy fajta európaiságot képviselünk, és a nyugati országok ebben nagyon mások. Úgy vélte, hiába vagyunk egy politikai közösség tagjai, vannak dolgok, amelyekben soha nem fogunk egyet érteni. Egy további különbség, hogy míg Németországból 600 ezer munkás hiányzik, Magyarországon 600 ezer munkahely, ez pedig egy olyan különbség, amit nem könnyű feloldani. „Amit be kell látnunk, hogy a mostani hullám, ebben a volumenben senkinek nem jó, mert ennek olyan gazdasági, szociális, biztonságpolitikai következményei vannak, amelyeknek mi mindannyian együtt fogjuk megfizetni az árát, és az európai unió értékek dominószerűen dőlnek el” – hangzott el az előadás végszavaként, mely után a résztvevők kérdéseinek megválaszolása következett.