Jobbágyfalva határában, Szász Lóránt Lajos nyárádszeredai farmer parcelláján mutatta be az általa forgalmazott kukoricahibrideket a Maisadour romániai képviselete. A 2007-ben kutatóállomásként létrejött dél-franciaországi egység 2008 óta van jelen az országban, kezdetben fajtanemesítéssel foglalkozott, most már forgalmazza is a kukoricahibrideket.

Hasonló adottságok

A Csíkfalva, Nyárádszereda, Backamadaras és Ákosfalva községek településeiről érkezett gazdák kilenc fajta kukoricát vehettek szemügyre, de a szakemberek hasznos tudnivalókkal is ellátták őket. Például hogy figyeljenek a kukorica amidontartalmára, mert ez befolyásolja a tejtermelést és a hústömeg növekedését, de azt is hangsúlyozták, hogy a kukorica növényi részeinek etetésekor nem a zöldtömeg a lényeg, hanem az állat szervezete által felhasznált tápanyag. Az is kiderült, hogy míg Franciaországban hektáronként százezer szem mag kerül a talajba, nálunk csak 65-70 ezer.

A gazdák figyelmét felhívták a talajvizsgálat időszakos elvégzésének és a terméshatékonyság kiszámításának szükségességére, megvizsgálták a mintaparcellán termett kukoricák nedvességtartalmát is, és megállapították: október elejére kitűnő állapotban lesz a termés. Azt is elmondták: ez a vidék rendkívül alkalmas a kukoricatermesztésre. A szükséges tápanyagbiztosítás után a nyárádszeredai Fazakas Sándor farmer tavaly 15 tonna szemeskukoricát is betermelt egy hektárról. Szóba került az üzemanyag árának növekedése és a támogatások kérdése is, és úgy vélik, idén nem lesz 40 baninál nagyobb ára a kukorica kilójának, annak ellenére, hogy az ország déli részén a megszokottnál gyengébb volt a termés, hektáronként 13-14 tonna szemet takarítanak be jelenleg.

Ötször nagyobb termés

A bemutató után az egyik forgalmazó cég képviselője, Moldován Csaba érdeklődésünkre elmondta: azért szervezték a találkozót, hogy a nyárádmenti gazdák lássák, a nagy nevű cégek mellett kisebbek is forgalmaznak jó magvakat, és ezek árban is valamivel olcsóbbak. Arra a kérdésünkre, hogy tapasztalata szerint a nyárádmenti gazdák mennyire fogékonyak az újra, hajlamosak-e a váltásra, a szakember kifejtette: nehéz a gazdákat a megszokott fajtáról egy másikra „átterelni”, rávenni őket, hogy a meglévők mellett még egy-két újabb hibridet is kipróbáljanak. Azonban tavaly már sikerült olyan fajtákból is behozni a vidékre, amelyekről a gazdák eddig nem hallottak, tehát kezdenek nyitottá válni, és már nem a termesztő cég neve, hanem a vetőmag minősége és az elért terménymennyiség a fontos számukra.

Szász Lóránt Lajostól megtudtuk: ő sem ismerte a francia cég magvait, de vállalta a felkérést, hogy kilenc fajtával mintaparcellát létesítsen. Úgy véli, az időjárásunk megegyezik az illető francia régióéval, ezért egyelőre arra volt kíváncsi, melyik fajta válhat be nálunk. A kilencből három nyerte el a tetszését, ebből egy nagytermésű, amely állati takarmányozásra való, továbbá két apróbb szemű, amely kitűnő kukoricalisztet ígér. Szász jelenleg harminc hektáron termel kukoricát, egy részét az állatokkal eteti fel, a többit piacokon értékesíti. A szentgericei Gál Károly is ugyanekkora területen termel gabonát, ugyanígy hasznosítja. Az idősebb gazdák azt mondják, nem szabad sokat költeni a vetőmagokra, de ő sokat tanult már a különböző magbemutatókon és a forgalmazóktól is, és átlagban ötször akkora termést ér el, mint mások a hagyományos, megszokott magvakkal.