Európai pénzalapok felhasználásával szeretnék befejezni a Nyárád szabályozásának helyzetét. A projektet még az elmúlt rendszerben kezdeményezték és el is indították. A három szakaszos beruházásból kettő meg is valósult 1990 után: Nyárádszereda és Jobbágyfalva között egy nem állandó vízfelületű völgyzáró védőgátat építettek az árvízhullám feltartóztatása érdekében, valamint szabályozták a Vécke csatornát. A harmadik lépés a Nyárád szabályozása, ennek a Nyárádtő és Fintaháza közötti részén már elvégezték a munkálatokat, ezután kezdenék el a Nyárádszeredáig terjedő szakasz rendezését, ami eddig pénzalapok hiányában nem volt lehetséges.

A beruházást februárban kormányhatározattal jóvá is hagyták, az elmúlt hetekben a megyei hatóságok végig is járták az érintett községeket, hogy megszerezzék a lakosság elvi beleegyezését, ám a legtöbb helyen a tulajdonosok megtagadták ezt – legalábbis addig, míg egyes kérdéseket tisztáznak. Legtöbb helyen még nem egyértelmű, hogy mekkora területet érintenek ideiglenesen a munkagépekkel, vagy mennyit kellene felvásároljanak, illetve kisajátítsanak a beruházáshoz, és az árakról is tárgyalni kell a gazdákkal. Ugyanis egyes helyeken a meglévő védőgátakat kellene kijavítani, illetve megerősíteni és magasítani, máshol az európai követelményeknek megfelelően árterületet is ki kell alakítani, de ezt zárógáttal kell elhatárolni a lakott területektől. De egyéb gondok is felmerültek az utolsó pillanatokban.

Belsőségeket érintenének a munkálatok

Backamadarason akadnak a legnagyobb gondok, ugyanis itt szinte mindenütt belsőségeket érint a Nyárád, és négy utca is torkollik a partjára, sok helyen pedig kerteket szel át. Ezért az illető kertekbe, udvarokba be kell vinni a munkagépeket, ami teljesen tönkretenné a magánterületeket. Ugyanakkor semmi garancia nincs arra, hogy a munkálat után a kerteket, udvarokat visszaállítanák az eredeti állapotukba. Márpedig ha ez nem történik meg, a legtöbb gazda csak a kárral marad, ugyanis, mivel a területek nagy része még ma sincs telekkönyvbe véve, pert sem tudnak majd indítani a cég ellen – ismertette lapunkkal a helyzetet Turbák Zoltán polgármester. Ugyanakkor a kialakítandó árterület a legjobb termőterületeket érintené, ezért a gazdák egyelőre nem adták beleegyezésüket a munkálathoz. Az igaz, hogy egyes helyeken szükség van támfalakra és medertakarításra, de ha a terv megvalósul, az egykori Nyárádot el is lehet felejteni, abból csak egy betonlapokkal kiépített csatorna lesz – tette hozzá az elöljáró.

„Alkudni kell!”

Nyárádgálfalva községben alig másfél kilométeres szakasz van, amelyen csak külterületeket érintene a munkálat, míg Gálvalfán és Szentlászlón mindenütt belterület mellett folyik a Nyárád – tudtuk meg Karácsony Károly polgármestertől. A mintegy kétszáz érintett gazdát értesítették a helyzetről. Azok, akik eljöttek a megszervezett találkozóra, nincsenek a beruházás ellen, de addig egyikük sem írt alá semmit, amíg nem tisztázzák azt, hogy mekkora területet érintenének a munkálatok és milyen árban kárpótolnák őket. Ugyanez a helyzet Nyárádszeredában is, ahol a tulajdonosok egyelőre nem is akarnak hallani a beruházásról, amíg nem derül ki, hogy kinél mekkora területet foglalnának el ideiglenesen vagy végképp, továbbá azt is megkérdőjelezik, hogy az apadó Nyárádon miért kell új gátakat építeni vagy a meglévőket magasítani. Ugyanakkor nyíltan kimondták: nem bíznak az ígéretekben, mert az eddigi munkálatok során – és itt fő példaként a jobbágyfalvi zárógátat hozták fel – a vízügy egyetlen gazdát sem kártalanított. Olyan személy is akadt, aki egyenesen kijelentette: a területét nem engedi át, és ha kisajátításra kerülne sor, majd a törvényszékre viszi az ügyet.

Ákosfalva: több a haszon, mint a kár

Ákosfalva polgármestere nagyon fontosnak látja a projekt megvalósítását, a község számára ez szinte kötelező. A Nyárádszeredától lefele összegyűlő víz itt lelassul és tetőződik, itt a legnagyobb az árvízveszély. Eljött az idő és a lehetőség a kérdés megoldására, továbbá európai pénzekből dolgoznának, és amellett több a haszon, mint a kár – fogalmazott Osváth Csaba, elismerve, hogy a munkálat nyomot hagy a környezeten, de most a közösségi érdeket kell szem előtt tartani. A Nyárád közvetlen közelében mintegy nyolcvan gazda belsősége lenne érintett Szentbenedeken, Ákosfalván és Cserefalván, őket meg is kérdezték, és szinte kivétel nélkül belátták a munkálatok szükségességét. A folyó túloldalán magasítani szeretnék a védőgátat, ebben az esetben a vízügy meg fog egyezni a gazdákkal, közös nevezőre fognak jutni – véli Osváth Csaba.

Natura 2000 engedély – csak feltételekkel

Múlt hónapban a Natura 2000 Gondnokság megadta a szükséges jóváhagyást, de a hatástanulmány és a vízüggyel való tárgyalások alapján felállított egy négy oldalas feltételrendszert, amelyet a környezet védelme érdekében be kell tartani a munkálat során. A vízügy és a tervezőmérnökök visszajelzése az volt, hogy ilyen feltételek mellett megkérdőjelezhető a kivitelezés. A gondnokság számos apróbb kitétel mellett olyan feltételeket támasztott, hogy ne vágják ki a part mentén a 25 centiméternél nagyobb átmérőjű fákat, gépekkel ne menjenek bele a mederbe, betont csak ott használjanak, ahol kizárólag csak így állítható meg a partomlás, ne emeljék meg mindenhol három méter magasra a védőgátakat, és bizonyos helyeken ne végezzenek beavatkozásokat – sorolta portálunknak a kitételeket Kovrig Zoltán igazgató, hozzátéve: a feltételeket egy féléves egyeztetés során állította fel a gondnokság, ezért nem látják szükségességét annak, hogy azokon módosítsanak, bár a vízügy el szerette volna érni, hogy azok némelyikét töröljék.

Kérdőjelek is vannak

Turbák Zoltán backamadarasi polgármester furcsállja a vízügy sietős és rámenős eljárását, és kételkedik abban, hogy az öt községen átvonuló szakaszon az előírt idő alatt, azaz 2015 novemberéig be tudná fejezni a munkálatot a kivitelező. Az elöljáró szerint a beruházás több éves futamidőt feltételezne.

A nyárádszeredai gazdákkal való találkozás végén kiderült: a tervező nem is ismeri a 2008-ban elfogadott városrendészeti tervet, hiszen az árterületet a lakóövezettől elválasztó gátat csak aszfaltozatlan vagy mezei utak mentén lehet megépíteni, miközben a tervben a Nyárádszeredából Demeterfalvára vezető községi út mellé rajzolták be a határt, olyan területekre, amelyeken lakóházak épültek az utóbbi években. Így megtörténhet, hogy ez a védőgátat most néhány kilométerrel el kell „költöztetniük”.

Bár napokkal ezelőtt abban egyezett meg a vízügy a gazdákkal, hogy napokon belül kijelölik, kinek mekkora területét érintené a munkálat, majd utána az eladásról is tárgyalnak, a múlt hét végén már „házaltak” Demeterfalván, próbálva rávenni a gazdákat, hogy egyezzenek bele a munkálatba. Értesüléseink szerint voltak személyek, akik aláírták a nyilatkozatot, de olyanok is akadtak, akik tettlegességgel fenyegetőzve kergették ki portájukról az „agitátorokat”.