Fotó: Boda L. Gergely
Az autonómia témájában szervezett kerekasztal-beszélgetést Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, amely a politikusok mellett a civil társadalom olyan jeles képviselőit is meghívta, akik szakértői a témának.
2015. szeptember 17., 18:242015. szeptember 17., 18:24
A romániai társadalomban huszonöt éve beszélünk az autonómiáról és még sokáig fogunk – mondta Borbély László képviselő, a Bernády Alapítvány elnöke, aki házigazdaként köszöntötte a jelen levő politikusokat, civileket és újságírókat.
„Mind tudjuk, min mentünk keresztül 50 év alatt, a kommunizmus időszakában. ’89 decemberében sokan azt hittük, hogy megoldódnak a problémáink, megváltozik a helyzet” – fogalmazott Borbély. Kitért arra is, hogy miért fontos erről beszélni, szemináriumokat szervezni, a problémák ugyanis nem oldódtak meg, és bár léteznek törvények az anyanyelvhasználatra, a kisebbségi jogokra vonatkozóan, azokat még mindig nem tartják tiszteletben Romániában.
Elméletben jók vagyunk, de a gyakorlaton a lényeg – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnöke három szakaszra osztotta az eltelt 25 évet Romániában. Az első 1989-től 93-ig tartott, a második 93-tól 2007-ig. A második szakasz bizonyult a legmozgalmasabbnak, leginkább reménykeltőnek, hiszen előremozdulás volt tapasztalható, a kisebbségi jogok elismerésére vonatkozó fontos törvények születtek. A harmadik 2007-től kezdődően Románia európai uniós tagállammá válásával vette kezdetét, a remények, hogy a romániai társadalom jó úton tart, nem igazolódtak be.
Gheorghe Firczak, a Nemzeti Kisebbségek Parlamenti Csoportjának képviselője, a Romániai Rutének Kulturális Egyesületének elnöke osztotta meg gondolatait, majd Frunda György vette át a szót, aki kitért a magyar nemzetiségű intézményvezetők számának csökkenésére, a bevándorlás és migránskérdésre, a magyar közösség jogainak érvényesítésére is.
A politikusokat követően a civil társadalom képviselői kaptak szót: Lucian Năstase-Kovács, Gabriel Andreescu, Vincze Lóránt, Salat Levente, Márton Árpád, Székely István.
Két melléképület és egy lakóház része is lángra kapott a Maros megyei Felsőorosziban, két személyt orvosi ellátásban részesítettek.
Négyzetméterenként 120 eurót kérnek a tulajdonosok a marosvásárhelyi városi temető mellett levő telkükért, de a piaci ár ennél kisebb. Marosvásárhelyen a Jeddi úti és a remeteszegi temetőt is bővíteni akarják, mindkét esetben telekvásárlással.
Tizenkét éves lány tűnt el pénteken, aki a marosvásárhelyi Árvácskák utcából távozott, amikor utoljára látták. Az ő megtalálásához kéri a lakók segítségét a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
Hiába kapott napokkal ezelőtt hivatalos értesítést a Közösségi Párbeszéd Tábor megrendezéséről a Székelyhon szerkesztősége, különösebb magyarázat nélkül elutasították munkatársaink részvételét a Maros megyei rendezvényen.
A marossárpataki gyermekotthon működését májusban felfüggesztették, de a felújítás még nem kezdődhetett el. A bent maradt lakók elhelyezése folyamatban van, és további támogatók jelentkezését várják, hogy elkezdjék az ingatlanok korszerűsítését.
Ötödik alkalommal szervezik meg a Street Festivalt Marosvásárhelyen. Zene, tánc, sport, tűzzsonglőrök, népszerű előadók várják testközelbe a marosvásárhelyieket egész hétvégén.
Felvételit hirdet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, ahol szeptember elsején indul a beiratkozás, és szeptember 9-én kezdődnek a vizsgák.
A szerkesztőségünkbe is elküldött román nyelvű közlemény szerint Magyar Péter a hétvégén részt vesz a Maros megyei Nagyadorjánban megszervezett Közösségi Párbeszéd Táborban.
2027 második felére tehermentesítheti Marosszentgyörgyöt a tehergépkocsi-forgalomtól a Koronka–Jedd–Nagyernye terelőút – ezt a választ kapta Sófalvi Szabolcs polgármester, akivel a községben zajló többi beruházásról is beszélgettünk.
Százkilencven marosvásárhelyi lépcsőház lakói kérték, hogy vehessenek részt a hőszigetelési programban és országos vagy uniós pénzalapokból váljon energiahatékonyabbá otthonuk. A sorrendet a városi tanácsülésen szavazták meg csütörtökön.
szóljon hozzá!