MPP: reményt ad Johannis győzelme

A romániai elnökválasztás november 16-ai második fordulójában a demokrácia győzött – fogalmazott november 17-ei marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. A magas részvételre utalva elmondta, a választási törvény tét nélkülivé teszi az első fordulót, de a második fordulóban nagy számban mentek el szavazni az emberek, így Klaus Johannis győzelmének legitimitását nem lehet megkérdőjelezni. „Az 1989-es folyamat folytatása mellett döntött a nép. Románia demokratizálódása nélkül pedig nem haladhatnak előre a magyar közösség ügyei sem. Jelzésértékű az erdélyiek voksolása, mert már nem jött be az ország szétszakadásával, a föderalizálás veszélyével való riogatás, a magyar kártyát nem lehetett kijátszani, de sajnos, az ortodox egyház továbbra is nyíltan bekapcsolódott a kampányba. Románia jövője az európai integrációban van, szakítani kell a balkáni beidegződésekkel” – mondta az MPP elnöke, aki elítélte az RMDSZ demobilizáló üzeneteit. „Azt a látszatot sugallták, hogy a választásoknak nincs tétje a magyarok számára, ráadásul a farkasbőrbe bújtatott bárány szerepében tetszelgő Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnökkel kampányoltak a Székelyföldön. A választók nekik is üzentek: nem kérnek a hintapolitikából” – tette hozzá Biró Zsolt, aki szerint az, hogy az MPP nyíltan Klaus Johannis mellett foglalt állást, megerősítette a pártot.

Kapcsolat Magyarországgal

A párt elnöke úgy vélte, Klaus Johannis nemzetközileg elismert és hiteles személyiség, míg a baloldal jelöltje csalásra készült, hiszen tízezreket fosztottak meg szavazati joguktól. „Fontos az európai néppárti kötelék, hiszen Johannis könnyebben teremt majd kapcsolatot a magyarországi jobboldali politikai erővel, a Fidesszel. Nem véletlenül bírálta az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul a szintén EN-tag RMDSZ-t, amiért felemás politikát követett” – fogalmazott. Továbbá elmondta, a 2016-os helyhatósági választásokig át kell gondolni az erdélyi magyarságpolitikát, ezt pedig elsősorban „nem nekik” kell megtenniük. Biró Zsolt szerint a részvétel – habár országos szinten az utolsó két helyet Hargita és Kovászna megye foglalta el – a székelyföldi megyékben magasabb volt, mint a november 2-ai első fordulóban, ráadásul azok, akik elmentek voksolni, 80 százalékban a jobboldali Johannisra szavaztak. Ebből arra következtetett, hogy az MPP-nek van szava az ilyen kampányban is.

Területi és nem etnikai autonómiát

Ami Székelyföld autonómiájának ügyét illeti, Biró Zsolt úgy vélte, Románia közigazgatási átszervezése ideig-óráig halasztható, de a végtelenségig nem, hiszen egyrészt Európai Uniós elvárás, másrészt a megyésítés elavult, a fejlesztési régiók pedig nem töltik be az elvárható szerepet. „Klaus Johannis korábban azt mondta, hogy nem ért egyet az etnikai alapú autonómiákkal. Világossá kell tenni, hogy Székelyföld esetében nem etnikai, hanem területi autonómiát kérünk, azt szeretnénk, hogy az alkotmány rögzítse a nemzeti kisebbségek jogait és tartsák be az 1918-as gyulafehérvári ígéreteket. Úgy vélem, Johannis nyitottabb lesz ezekben a kérdésekben, mint Victor Ponta, aki a Nagy-Románia Párttal és Corneliu Vadim Tudorral kötött választási szerződést” – mondta.

Politikai átszerveződés

A Magyar Polgári Párt alelnöke, Gyergyószentmiklós polgármestere, Mezei János szerint politikai átszerveződés kezdődött Romániában. „Klaus Johannis új szemlélettel, új elképzelésekkel, a való világból érkezik, mert Nagyszeben polgármestereként érzi és tudja, mire van szüksége a közösségnek, ismeri a rendszer akadályait. A cél az ország átszervezése, a törvények letisztázása, a bürokratikus buktatók leküzdése” – mondta Mezei, aki szerint Johannis nyitott lesz és jobban át fogja látni az önrendelkezés rendszerét.

Az MPP egyébként sem Victor Pontától, sem Klaus Johannistól nem kapott választ ötpontos alkotmánymódosító javaslatcsomagjára, amelyet a választások előtt elküldtek mind a tizennégy jelöltnek. „November 29-én Sepsiszentgyörgyön nagygyűlést szervezünk, amelyen petíciót fogunk elfogadni, és ezt eljuttatjuk a kormánynak és az új elnöknek is” – mondta Biró Zsolt.

Maros megye 68 százalékban Johannis mellett

A jobboldali Keresztény-liberális Szövetség jelöltje, Klaus Werner Johannis a Maros megyében leadott érvényes szavazatok 68,63 százalékát szerezte meg – derült ki a megyei választási iroda hétfői tájékoztatásából. Maros megyében a részvétel elmaradt az országos 62,04%-tól, csupán 58,06%-os volt, vagyis összesen 280 173-an járultak az urnák elé (253 634 személy a választási névjegyzékből, 24 641-en pótlistákon és 1898-an mozgóurnáknál szavaztak), az érvényes szavazatok száma 276 701 volt. Klaus Johannisra 189 918-an, Victor Pontára pedig 86 783-an voksoltak. A megyében az első körben is a jobboldal jelöltje győzött – szemben az országos eredményekkel – 32,02%-kal, míg akkor Ponta 26,49%-ot szerzett, 47,81%-os részvétel mellett.

Az országos eredmények alapján Klaus Johannis a szavazatok 54,50%-át, Victor Ponta pedig 45,49%-át szerezte meg, a voksokban mért különbség pedig több mint 1 millió a jobboldal jelöltje javára.

Az SZNT is gratulált

A Székely Nemzeti Tanács szerkesztőségünkbe is eljuttatott közleményben üdvözölte a „változást”. „Emlékezve a vallásszabadságot Európában először kihirdető erdélyi országgyűlés erkölcsi örökségére, a különböző kultúrák több évszázados együttélésének erdélyi hagyományára, most joggal reménykedhetünk abban, ezek az értékek egész Romániára kiterjednek és eljöhet a perc, amikor Románia minden polgára megéli a tényleges szabadságot és jogegyenlőséget, és mindannyian egy szabad, békés és gazdag országban élhetünk. Esély van arra, hogy az erdélyi magyarok, a székelyek végre otthon érezzék magukat a szülőföldjükön. Esély van arra, hogy javuljon a román-magyar viszony (…) Kifejezzük azt a reményünket, hogy Románia is felismeri, hogy hosszú távú érdekei azonosak Magyarországéval, hogy egymás természetes stratégiai partnerei, és csakis a kölcsönös bizalom légkörében lehetséges az a szoros együttműködés, amely mindkét ország állampolgárának érdeke. (…) A Székely Nemzeti Tanács céljai változatlanok, és meggyőződésünk, hogy azok párbeszéd útján elérhetők. Autonómiát akarunk Székelyföldnek, párbeszédet és társadalmi békét. Ma egy új korszak kezdődhet a magyar-román viszonyban, amely a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására, Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet” – áll az Izsák Balázs elnök által aláírt közleményben.