Többé-kevésbé titkos vidéki megbeszélések, konkrétan kiszabott feladatok, központi ukázok, bukaresti és kolozsvári szálhúzogatások, sűrűsödő telefonálgatások, ígérgetések, fenyegetések, párttagság nélküli jelöltállítások, kompromisszumkötések, lejárató médiakampányok, kötelező módon lefényképeztetett szavazócédulák, négyszer újraszámlált voksok – erről szólt az RMDSZ Maros megyei szervezete által hétfőn este szervezett rangsoroló ülés és az azt megelőző néhány hetes, hónapos időszak. Minderről egyes jelöltek, de főként a szavazni összehívott küldöttek egy része számolt be. Volt, aki dicsekvésként, volt, aki felháborodva mutatta meg okostelefonján a felvételt, amelyet maga készített a szavazócéduláról a fülke magányában.

„Nem emlékkép, meg kell mutatnunk a főnöknek” – dohogta el halkan az egyik küldött, bevallva, hogy nem szavazhatott sem szíve, sem esze szerint. A vidéki polgármester azzal magyarázta gesztusát, hogy nem akarta az amúgy sem túlságosan gazdag községe jövőjét kockára tenni. Lapunk érdeklődésére kedden többen is megerősítették, hogy bizonyítékkal kellett szolgálniuk arról, hogy azokat a személyeket ikszelték be, akiket felsőbb vezetőik diktáltak.

A rangsoroló szavazatszámlálás végeredménye

Szenátorjelöltek
Novák Zoltán Csaba 89 szavazat
Jakab István 84
Kozma Mónika 83
Brassai Zsombor 78

Képviselőjelöltek
Vass Levente 117
Csép Andrea 116
Császár Károly 88
Soós Zoltán 71
Fodor József 51
Balogh József 38
Hamar Alpár Benjámin 20

Szinte két órán keresztül csaknem négyszer számolták újra a szavazatokat. „Négyszer és négy módszerrel” – indokolta a késői órába nyúló eredményhirdetést a szavazóbizottság elnöke. Még így is borult egyesek számítása, hisz a szenátori lista második helyére az a Jakab István került, akit mindenki a negyedik, jobb esetben a harmadik helyre várt. A Környezetvédelmi Alap elnökének viszont csak akkor van esélye bekerülni a felsőházba, ha az RMDSZ rendkívüli mozgósító munkát végez. Egyébként a leköszönő Markó Béla pártoltja, Novák Zoltán történész az egyetlen, aki a szenátusban képviselheti a marosszéki magyarságot. Utóbbi 89 voksot szerzett a 169 leadott szavazatból, míg Jakab 84-et. Eggyel többet, mint Kelemen Hunor szövetségi elnök favoritja, a nagy esélyesnek tartott Kozma Mónika, aki így végképp lemondhat az elkövetkezendő négy esztendőre szóló esetleges szenátori mandátumról.

Bár optimistán vágott neki a küzdelemnek, Brassai Zsombornak is csalódnia kellett: négy versenyzőből a negyedik helyen végzett, igaz ő is szoros eredménnyel követve a többieket. A megyei elnöknek 78-an szavaztak bizalmat.

A rangsorolás másik nagy vesztese Soós Zoltán, a magyar összefogás polgármesterjelöltje volt. A múzeumigazgató képviselői helyre pályázott, de csak a negyedik helyet csípte el. Míg Vass Levente (117 szavazat) és Csép Andrea (116) toronymagasan nyerte a versenyt, Soósnak be kellett érnie a mindössze negyedik helyet biztosító 71 szavazattal. A dobogó harmadik fokán a teljesen ismeretlen Császár Károly végzett, ő 88 voksot szedett össze, így biztos befutónak tekintheti magát. A gyulakutai önkormányzati jegyzőt – aki a közigazgatási törvény értelmében nem lehet párttag – a teremben tartózkodók zöme még csak névről sem ismerte. Akárcsak Novák, ő is a Markó-csapat támogatását élvezte.

RMDSZ-körökben már hetekkel ezelőtt lehetett tudni, hogy a Markó Béla, Borbély László és Kelemen Atilla, a régi „nagy öregek”, illetve a Kelemen Hunor oltalmát nem élvező jelölteknek csak statiszta szerep juthat. Így kaphatott csak 51 szavazatot a dicsőszentmártoni Fodor József, 38-at a szervezet megyei ügyvezető alelnöke, Balogh József és alig 20-at a forradalmári pályáról érkező Hamar Alpár Benjámin.

Utóbbi, aki az esélytelenek nyugalmával vett részt a megmérettetésen, az eredményhirdetés után már a Román Kommunista Párttal hasonlította össze az RMDSZ-t. „Győzött Markó elvtárs és a gittegylet! Hurrá! Megvalósult a generációváltás, az „utécsések” színre léptek! Győzött a diktatúra! Győztek a puccsisták!” – írta közösségi oldalán. A sajtónak nyilatkozva Hamar a szövetség kettészakadását vetítette elő, mégpedig keleti és nyugati részekre. Ezzel arra kívánt utalni, hogy míg a leköszönő parlamenti képviselők a keleti térségben bírnak jelentős befolyással, Brassai és csapata a nyugatiban erősebb.

Mint fogalmazott, Hamar Alpár Benjámint nem az általa kapott minimális szavazatszám, hanem a rangsorolási színjáték zavarta a leginkább, az hogy a párt „nagy öregei” húzogatták a háttérből a szálakat. Ez váltott ki elégedetlenséget több községi RMDSZ-elnökben is, akik legfőképpen azt sérelmezik, hogy őket nem vonták be a döntésjogba. „Nekünk nem biztosítottak szavazati jogot, de néhány nap múlva már zaklatnak a támogató aláírások ügyében...” – jegyezte meg a lapunknak név nélkül nyilatkozó egyik vidéki RMDSZ-vezér.

A hétfő esti ülésen 169 személy adta le a voksát – a közgyűlés a területi képviselők tanácsának tagjaiból, a polgármesterekből és helyettesekből, a marosvásárhelyi, illetve a megyei tanácsosokból, valamint a női és ifjúsági szervezetek képviselőiből állt. Azt a javaslatot, hogy az összes, mintegy ötszáz RMDSZ-es tisztségviselő döntsön a listákról, a területi állandó tanács elvetette.

Arra a kérdésre, hogy az eredmény ismeretében miként fog implikálódni a választási kampányba, a vesztesként induló Brassai Zsombor lapunknak úgy fogalmazott, hogy RMDSZ-elnökként továbbra is fontosnak tartja a választópolgárok megszólítását és a párt jó szereplését. „Felelek a kampányért, és vállalom a felelősséget az RMDSZ eredményeiért” – jelentette ki. Soós Zoltán is sok sikert kívánt a befutó jelölteknek, akiket támogatásáról biztosította. Ettől függetlenül megjegyezte, hogy a 169 küldött döntése nem feltétlenül tükrözi a választópolgárok opcióját.