Évtizedek óta parlagon heverő szántóföldek, elhagyott legelők, kaszálók hasznosíthatóak újból, busásnak ígérkező nyereséggel, ha valaki belevág a szarvasgomba vagy a mogyoró termesztésébe. Marosvásárhelyen, a Grand szálló nagy előadóterme zsúfolásig telt pénteken – főként vidéki, de nem csak – érdeklődőkkel, akik arra voltak kíváncsiak, mit kínál a Fehér megyei Il Tartufo Alba Kft. az ilyen földeket újraéleszteni kívánó tulajdonosoknak. A vásárhelyi bemutatón Nuţi Lazăr asszisztens a cég részéről ismerette a lehetőségeket, s ebben segített neki az olaszországi Marco Dominici erdészmérnök, aki több mint tíz éve az Universitá degli Studi della Tuscia-Viterbo mikológiai tanszékének munkatársa.

Gazdagok étke, átlagemberek lehetősége

A szarvasgomba a legtöbb ember számára olyan inyencség, amelyet – toronymagas ára miatt – csak olvasmány- vagy filmélményeiből ismer. Arra kevesen gondoltak eddig, hogy termeszteni is lehetne. A gyulafehérvári cég szakmai bemutatót tartott, ahol kiderült, vannak már sikeres próbálkozások az országban (Fehér és Temes megyében például), jelentős jövedelemre tesznek szert ebből a vállalkozó kedvű tulajdonosok.

„Fertőzött” csemeték

A szarvasgomba olyan élősködő, amely a különböző fák (tölgy, gyertyán, erdei fenyő, vagy mogyoró) gyökereihez társulva szimbiózisban él a gazdanövénnyel. Ezt a tulajdonságát kihasználva lehet telepíteni, olymódon, hogy a gazdanövénynek számító facsemeték gyökereit megfertőzik a gomba spóráival, s így ültetik el a csemetével együtt. A gyulafehérvári társaság ilyen gombamicéliumokkal átszőtt gyökerű csemetéket forgalmaz, s biztosítja a szaktanácsadást a talaj elemzésétől a kiültetésig, esetenként addig, amíg az ültetvény termőre fordul. A gomba nem túl igényes, a laza, meszes talajt kedveli – ilyenből bővelkedünk, de viszonylag könnyen és olcsón emelhető is a talaj mésztartalma –, s négy-öt év alatt termőre is fordul.

Előnyök, nehézségek

A parlagon maradt területek újrahasznosítása mellett megvan az a mérhetetlen előnye az ilyen ültetvényeknek, hogy nem ígényelnek különösebb növényápolási munkálatokat, 40-50 évre biztosítják a terület kihasználtságát, gátolják a talajerróziót, s amolyan „zöld tüdőként” működnek, a környezet oxigénszükségletét termelik újra.

Ami esetleg gondot okozhat, az az induláshoz szükséges alaptőke. Egy ilyen „gombával kezelt” facsemete ára 6-7 euró körül mozog, annak függvényében, hogy melyik fajta szarvasgombát fogja termelni (négy ismertebb és keresettebb fajta van belőle). Hektárrra vetítve 15 ezer euró körüli befektetéssel számolnak.

Kezdeti szakaszban 40-80 kilogramm szarvasgomba terem meg hektáronként, de a régebbi ültetvényeken már 150 kilogrammos hozamot is elértek. Tekintve pedig, hogy a szravasgomba európai piaci ára 2012-ben 200 és 1100 euró között mozgott (attól függően, hogy fekete, fehér, nyári vagy téli változatról van szó), nem nehéz kiszámolni, hogy jelentős hasznot hozhat már egy hektárnyi ilyen ültetvény is, még úgy is, ha a legkisebb terméseredménnyel és a legalacsonyabb árral számolunk.

Mogyoró a csokiba

A cég négy fajta mogyorócsemetét kínál a vállalkozó kedvű embereknek. Jelenleg az európai piacnak csak negyven százaléka lefedett ebből a termékből, úgyhogy van kereslet iránta. Fehér megyében 40, Temesben 850, míg Szeben megyében 35 hektáron termesztenek már ebből a növényfajtából. Az előnyei a már előbb felsoroltakkal egyezőek. Ha pedig valaki két legyet akar ütni egy csapásra, szarvasgombával fertőzőtt mogyorócsemetéket ültet. Valamivel nagyobb az induláshoz szükséges pénz mennyisége, de többszörös haszonnal lehet és kell számolni. 2013 januárjában 5 és 6,7 euró között mozgott az európai édesipari cégek által felvásárolt mogyoró kilónkénti ára. Egy-egy fa pedig megtermi a 10-15 kilót. Maros megyében Marosoroszfaluban, Mezőcsáváson és Marosludason vannak már próbálkozások a mogyoró termesztésére.

Disznó, vagy kutya?

Azt már szinte mindenki tudja, hogy a szarvasgombát kutyával vagy disznóval kerestetik meg. Így történik ez az ültetvényeken is. A kifejlett gomba bizonyos gázokat bocsát ki, ezt érzékelik az állatok. Csak kíváncsiságból megkérdeztük Marco Dominici erdészmérnököt – a kutya vagy a disznó a jobb? Egyértelműen a kutyára szavazott. „A disznó is megtalálja a gombát, de addig összetúrja a környéket, a kutya meg egyenesen oda megy, ahol a gomba van. Nem teszi tönkre a még kifejletlen gombatelepet. Mindegy, hogy milyen fajtájú a kutya, a lényeg az, hogy már kölyökkorától oktassák-idomítsák a gombakeresésre” – mondta.