„Remélhetőleg a tervezet végső változata olyan lesz, amelyet mindenki el tud fogadni, mindenki a sajátjának tud érezni. A mostani nem a végleges változat, az lesz a végleges, amelyet majd az RMDSZ benyújt a parlament elé. Szerettük volna, ha hamarabb nyilvánosságra hozzák a tervezetet, hogy a félreértéseket el lehessen kerülni. Ehhez a változathoz hozzá lehet és hozzá kell szólni, mert konszenzust kell kialakítani. A tervezet jelentősége, hogy huszonöt év után az RMDSZ is kimondja azt, amit az erdélyi politika közszereplői immár mindannyian kimondtak: Székelyföldön területi autonómiára van szükség, nem elég a kulturális vagy a személyelvű autonómia. Most már világos Bukarestben, Brüsszelben és Budapesten is” – mondta az MPP elnöke, Biró Zsolt (képünkön) marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. Hozzátette, az autonómia jövőképet kell nyújtson a magyaroknak, hogy megállíthassa az elmúlt években felerősödött kivándorlást, hiszen naponta 65 magyarral van kevesebb Erdélyben, és csak Székelyföld „tartja magát” arányaiban, ezért Székelyföldnek belső anyaország szerepét kell betöltenie. „A tervezet a dél-tiroli modellből indult ki, alapvető elemeit abból meríti, de kissé fellágyítottuk a korzikai modellel, amely a francia egységes állammodellnek akar megfelelni. Dél-Tirolban sem első nekifutásra lett a mai változat, hanem két nagy lépcsőben. Először tisztázni kell Székelyföld határait, a települések mellékletként kerülnének a törvénytervezethez. Az elképzelés épül a megyerendszerre is és a széki berendezkedéshez is, több pontban azonban tisztábban, konkrétabban kell fogalmazni, remélhetőleg ez a közvita során megtörténik” – ismertette Biró. Az MPP és az SZNT tevékenységének is köszönhető terv szerint a hatáskörök leosztásával érnék el a széki központok megerősítését, hiszen a NUTS 1-es régió lehetne Erdély, a NUTS 2-es Székelyföld, a NUTS 3-as a megyék, a NUTS 4-esek pedig a kisrégiók, a székek. Végül – majd – a székely parlament dönthetne, hogy a megyék felszámolásáról. „A közvitán kell megvitatni a székek szerepét, és például a helyi rendőrség hatásköreit is, a közvitát pedig két irányban kell szervezni: a román közvélemény meggyőzésére és a magyar-magyar párbeszédre alapozva. A közvitát generálni kell a médiában, szakértőkkel, szervezetek bevonásával. Ha egységesen állunk ki a végső tervezet mellett, mint a Nagy Menetelésen, akkor ez lenne a »tovább menetelés«” – fogalmazott az MPP elnöke, kiemelve, hogy mindeddig harmincnégy székelyföldi önkormányzat fogadta el határozatban, hogy a Székelyföld régióhoz akar tartozni.  
Az MPP szerint alkotmánymódosítás nélkül, viszont politikai akarattal és sarkalatos törvénnyel elérhető az autonómia a jelenlegi helyzetben is.