Tiszteletlenséggel vádolja Floreát az alpolgármester

A szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentumban a magyar elöljáró kifejti: felmerül benne az a gyanú, hogy Dorin Florea a magyar embert másodrendűnek tartja, és egyoldalúan teszi felelőssé, marasztalja el, és nem egyéneket, hanem az egész magyar közösséget, ami viszont tiszteletlenség.

„A felmerülő kérdések is rendkívül érzékenyek. Annyira, hogy fontos lenne a körültekintő óvatos megközelítés, figyelembe véve a magyar közösség jogos és törvényben rögzített igényeit. Mert szó van itt magyar anyanyelvű oktatásról, nyelvi jogokról, ingatlan visszaszolgáltatásról, történelemről, egyszóval kisebbségi sorban élő magyarokról Romániában. (…) Fejtsük meg a szövegből, hogy Marosvásárhely polgármestere szerint milyen a jó magyar ember. Nyílt beszéd, világos üzenet: az a jó magyar, aki nem kéri az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a törvény által előírt és szavatolt magyar fakultást; nem akar önálló magyar iskolát; nem kéri az államosított magán és egyházi ingatlanokat; nem akar kétnyelvű utcanévtáblákat; nem akar politizálni; nem szeret gyülekezni, elismeri, hogy Székelyföld olyan szegény térség, amelynek nincs jövője; nem támogatja a Vásárhelyi Forgatagot önálló magyar kulturális eseményként; és nem szereti a fákat. Vagyis az a jó magyar ember, aki beéri a polgármester úr nagylelkű gesztusaival: hébe-hóba egy-egy magyar felirattal, a rosszul értelmezett multikulturalitás jegyében egy-egy Impreuna-Együtt típusú rendezvénnyel, néhány magyarországi együttessel a sörnapok keretében” – mutat rá Peti András.

Marosvásárhely alpolgármestere a magyar közösség nevében kikéri magának a polgármesteri megközelítést. „Nem lehet közösségi felelősségként nyakunkba húzni, ha a mindannyiunk által óhajtott harmónia, nem úgy és nem akkor valósul meg, ahogy valaki diktálja. Ez természetes folyamat kellene legyen, ahol mindkét fél (partner), együtt élő közösség, figyelembe veszi és tekintettel van a másik igényeire, óhajaira! És tiszteletben tartja azokat, addig amíg a másik fél jogai nem sérülnek” – fogalmaz a politikus.

Dorin Florea nemrég egyebek mellett kijelentette: a magyar szülőknek oda kellene figyelniük arra, hogy gyermekeikbe ne neveljenek kisebbségi komplexusokat, ne csak azt hajtogassák, hogy ők egy etnikai kisebbség tagjai. Egy, az Erdélyi Naplónak adott interjúban a székelyföldi önrendelkezésekről szólva Florea kifejtette: Marosvásárhelynek nem érdeke „egy etnikailag egyszínű térséghez” való kapcsolódás, mert szerinte ez „csak bizalmatlanságot szülne”. „Nekünk nem a szegények mellé kell leereszkednünk, és egymás vállán sírnunk, hanem a gazdagok mellé kell felzárkóznunk. Hargita és Kovászna megye nem csak kicsi, de sajnos szegény is. Rendkívül sok gonddal küszködnek a gazdasági problémáktól a kedvezőtlen éghajlatig. Maros megye – amelynek elszigetelődését semmilyen érdek nem diktálhatja – sokkal jobban áll, és nemcsak gazdaságilag. Erről nemigen beszélnek, de felénk sokkal emancipáltabbak az emberek, a több nemzetiség kultúrája pedig felbecsülhetetlen plusz értéknek számít. Más kérdés, hogy egy nagyobb térségben, amely az említett megyéket is magába foglalná, működhetne egyféle pozitív etnikai diszkrimináció. Az etnikai határok újra meghúzása viszont 1930 környékére vetné vissza a térséget” – fogalmazott az interjúban a városvezető.