A Magyarországon élő, nyárádmenti származásű férfi öt éve dolgozik testvérével, Losonczi Béla festőművésszel Nyárádszeredában a Székely Kaszinóban, az épületet a református egyháznak köszönhetően használják nyári műteremként.

Míg Béla a műtermi munkát végezte, Csongor bebarangolta a Nyárádmente szinte minden települését, népi használati tárgyakat gyűjtve, amelyekből az évek alatt gazdag népművészeti gyűjtemény jött létre.

Az idei nyáron többször kirándult a Bekecsen, ekkor született az ötlet, hogy a Mosdókő körüli elöregedett kerítést illendő volna felújítani. A szükséges faanyag beszerzésében Nyárádszereda polgármestere, Tóth Sándor volt segítségére. Losonczi a kerítés anyagát a nyár folyamán kivágta, előkészítette, majd október elején ismét a Nyárádmentére utazott, és a régi kerítést lebontva újat épített. A kezdeményező azt is elárulta, nem egyedül végezte mindezt, több művész barátjuk segített, de az előkészületektől a befejezésig Vida Gábor állt mellette.

A Bekecsen található Mosdókő, más néven Írottkő tulajdonképpen egy hatalmas, mintegy másfél méter magas, félgömb alakú szikladarab, amelynek tetején egy mélyedés van. A hegyi pásztorok valamikor úgy tartották, hogy a kő tetején összegyűlt vízben az erdei tündérek mosakodnak, ezért is kapta a tömb a Mosdókő elnevezést.

A szikla nyugati oldalán rovásírásos jelek láthatók, ezért Írottkőnek is nevezik. Hasonló köveket Kínától a Kárpát-medencéig több helyen találtak, így feliratai alapján valószínűsítik, hogy a kereszténység felvétele előtti időszakból származó kőoltár lehetett, amelyet a székelyek vagy valamely rokon kultúrájú lovas-nomád nép használt.

Érdeklődésünkre Losonczi Csongor elmondta: az elmúlt években sok kerítést, székelykaput is restaurált barátaival a Székelyföldön, és reméli, folytatni tudják ezt a munkát. A Felső-Nyárádmente épített örökségéről, kapukról, kerítésekről, emlékművekről, épületekről részletes fotódokumentációt készítettek, és amint partnereket találnak és idejük megengedi, önkéntes munkával elvégzik egy-egy tárgy felújítását.

„Felvetettük azon szándékunkat is, hogy célszerű volna bizonyos műtárgyakat helyi, önkormányzati védettség alá helyezni. A magyarországi gyakorlat szerint ez azt jelenthetné, hogy a kijelölt objektumokat az önkormányzat védettség alá helyezi, megakadályozva annak eladását, elbontását, átépítését. Sajnos az elmúlt években számtalan felbecsülhetetlen érték tűnt el” – fogalmazott a férfi.