A településen ötven évvel ezelőtt fejeződött be az iskola jelenlegi épületének építése. Az oktatás viszont sokkal régebbi: írott források 1640-ig vezetnek vissza, amikor már tanítója volt a közösségnek. Azt is tudjuk, hogy 1712-ben Szentiváni Sámuel egy szőlőst adományozott iskolahelyiség építése céljából, 1748-tól már feljegyzések vannak az oktatásról. A faluban több helyiségben folyt a tanítás az idők során: az unitárius parókia mellett, régi üzlethelyiségben, a polgármesteri hivatal egyik termében – igény volt tehát egy új épületre. Először a Szentiváni Mihály leventeotthon készült el, amelyet 1945-ben adtak át. 1963-ban kezdtek hozzá a jelenlegi épülethez, 1965-ben adták át az akkor modern, nyolc tantermes, laboratóriummal ellátott ingatlant. Az építést id. Tanászi Albert néptanácselnök és Varga György iskolaigazgató felügyelte, de mindenki kivette belőle a részét, közmunkával segített a közösség az építkezésben.

A hétvégén ünneplőbe öltözött nemcsak az iskola, hanem az egykori és jelenlegi pedagógusok és diákok is – mintegy kétszázan gyülekeztek az intézmény udvarán. A jelenlevőket a megyei önkormányzat alelnöke, Szabó Árpád és Maros megye alprefektusa, Nagy Zsigmond köszöntötte. Az irodalmi, zenés és néptánc összeállítással is színesített háromórás programban nem az iskolát, hanem a benne dolgozó „lélekszobrász” pedagógusokat és a mindenkori diákokat ünnepelték. Emléklappal, -tárggyal és virággal köszönték meg tizenegy nyugdíjas, egykor az iskolában dolgozó pedagógus munkáját, köszönetet mondva a jelenlegi tantestületnek is. Nem feledkeztek meg arról a nyolc aktív pedagógusról sem, akik a gálfalvi iskolában tanítottak, de jelenleg már nem itt dolgoznak, valamint  tizennégy elhunyt tanár emlékének is adóztak.

Aki iskolát épít, az a jövőben gondolkodik. Gyermeket nevelni, hitet és tudást adni azoknak, akik a jövőnket jelentik: ez az iskola fő feladata – fogalmazott Karácsony Károly polgármester. „Ötven év nem nagy idő egy intézmény életében, de a gálfalviaknak mégis fontos, mert ideköti őket életük egy darabkája. Itt találtak barátokat, utat mutató tanítókat, mindennapjaikhoz útitársat. Ezért fontos olyan hellyé tenni az iskolát, ahová a tanulók és a tanárok minden nap szívesen jönnek” – hangsúlyozta az elöljáró, aki szerint kisközösségben elengedhetetlenül fontos az iskola és önkormányzat jó együttműködése. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes úgy vélte: csak az a közösség lehet sikeres, amely iskolát és templomot épít. A jövőépítés mindannyiunk közös ügye és felelőssége, és csak akkor eredményes, ha közös akarat és összefogás vezérel – mondta.

„A mi világunk apáink, nagyapáink életével, munkásságával kezdődött. Ők építették számunkra azt a jelent, amelyben a mi generációnk egy újabb nemzedék jövőjét alapozhatja meg. Mindennapi munkánkhoz az elődök példáiból meríthetünk erőt, hitet és bátorságot” – fogalmazott Gáspár Ildikó igazgató. A rendezvény egyik célja a tisztelet és elismerés kifejezése az elődök munkája iránt. „A mindenkori nevelés célja az emberi közösség építése egy olyan környezetben, ahol egyszerre van szigor és szeretet, ahol helye van a fegyelmezett tanulásnak és a felszabadult játéknak, ahol nem csupán tanulni jó, hanem együtt lenni is. Az elődök munkáját folytatjuk mi is. Arra törekszünk, hogy a  felnövekvő generáció olyan alapokat kapjon, hogy felnőtté válva megtalálja helyét a társadalomban. Szeretnénk, hogy diákjaink úgy érezzék jól magukat iskolájukban, hogy közben megtanulnak kulturáltan és mindig az adott helyzetnek megfelelően viselkedni is. Valljuk, hogy tisztelni és őrizni kell az emberi értékeket, ápolni hagyományainkat” – fejtette ki gondolatait az intézményvezető.

Az ünnepség végén emléktáblát lepleztek le az iskola falán, amelyen Szent-Györgyi Albert szavai állnak: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája”. A táblát megáldó Gáspár István református lelkész az élet mulandóságáról és a pedagógusi munka időtálló voltáról  beszélt, majd az önkormányzat, az iskolaközösség és Kunsziget testvértelepülés képviselője koszorút helyezett el az Erdély Petőfijének tartott, fiatalon elhunyt és méltatlanul elfelejtett reformkori író, költő, politikus, az iskola névadója, Szentiváni Mihály szobránál. Az egyik tanteremben korabeli tárgyakból és fényképekből gazdag iskolatörténeti kiállítást láthattak az érdeklődők, az ünnepi alkalomra Visszatekintő az elmúlt 50 évre címmel  kiadványt is megjelentetett az iskola.