Sajnos már csak kevesekkel ülhetünk le beszélgetni azok közül, akik 1990 elején, rögtön a változás után arról töprengtek, hogy a pionírmozgalmat váltsa fel a cserkésztevékenység, a piros nyakkendőt a zöld. A néhai Tankó Albert és Balázs Feri bácsi elhatározta: megkeresik azokat, akik a mozgalom feloszlatása előtt cserkészek voltak. Például Csiszár Antal, aki őrsvezető volt egykor. Az egyszeri felhívásra, amelyet a Hídfő újságban tettek közzé, közel harmincan jelentkeztek 1990. február 27-én a Szentimre utca 17. szám alatt, éppen ott, ahol ma az Udvarhelyi Híradó szerkesztősége működik. Az egykori pionírházban tartott találkozón elhatározták: újjáélesztik a cserkészetet.

A Fecske őrs naplója

A megbeszélést rögtön tettek követték. Bár Feri bácsi, Szalay Csaba és Tankó Albert sem voltak cserkészek, de gyermekkorukban ismerték már a mozgalmat. Azonnal letették a fogadalmat, és elkezdték a tevékenységet.

Balázs Feri bácsit arról faggattuk, milyen emlékeket őriz „a cserkészelőkészítőről, arról az álomszép valamiről, ami aztán elszállt”. Elismerő szavakkal utalt a „nővérkére”, a korábban szerzetes tanítónőre, aki összefogta a korondi asszonyokat is, és aki a kisdiákoknak beszélt a cserkészszabályzatról, de az indulót is megtanította. Feri bácsi észben tartja azt a kicsi könyvet, amelyben az ügyességi próbák leírását láthatta. Aztán a „pionírvilágban” találták magukat. Az udvarhelyi Hargita cserkészcsapatot 1945-ben oszlatták fel.

Amikor itt tartottunk az emlékek visszaidézésével, jókat nevettünk a piros nyakkendőn, a jelvényeken. De az már komoly téma volt, hogy a korábbi expedíciók nevét kapta az első cserkészcsapat. Csodálkoztunk is, hiszen egy-egy személyiség nevét viselik a maiak. A ma már néhai vagy öreg cserkészek a Budvár nevet az expedíciós tevékenységekkel igazolták.

Egyetlen „dokumentumuk” volt az újjászervezésnél. Jakab Emil bácsi négy évtizeden át megőrizte a Fecske őrs naplóját, ami támpontul szolgált a tevékenységekhez. Kővári Feri bácsi, aki egykor inas volt Budapesten, és ott avatták cserkésszé, vitte az igazolványát, és jelentkezett. Hosszú évekig ő volt a csapat zászlótartója. Előbb sapkát, nyakkendőt csináltattak. Az aradi játékgyárban készültek a korai jelvények. Az első szabad március 15-én már díszőrséget álltak a cserkészek a Patkóban frissen felállított három kopjafa mellett.

A szervezetépítés, újoncképzés mellett túllépte a törekvés Udvarhely határait. Ma már úgy emlegetik, a „Budvár anyacsapat”. Akik nem csupán életre keltették a mozgalmat és irányították a cserkésztevékenységeket: Tankó Albert, Balázs Ferenc, Jakab Emil, Nagy Jenő, Geréb Péter, Botár Irma, Szabó Elvira, de segítették a környéken életre hívott csapatokat  az alakulástól az önálló működésig. A Budvár csapat krónikája azt is jegyzi, hogy Udvarhelyen jelent meg az újraindulás utáni első módszertani füzet, a Jó munkát! Tartalmazta már az alapszabályzatot, a törvényeket, és a Fiúk, fel a fejjel! kezdetű cserkészindulót.

Szövetségben

Volt egy cserkészszövetség-megalakítási kísérlet Csíkszeredában, ami végül 1990 májusában Gyergyószárhegyen jött létre. A 25. évfordulót május 16–17-én ünneplik – tudtuk meg Nagy Endrétől, a mai Budvár cserkészcsapat vezetőjétől. A Romániai Magyar Cserkészszövetség mára az egyik legnagyobb magyar ifjúsági szervezet Erdélyben. Ötvenhat településén százharmincnyolc cserkészcsapatot, közel kétezer cserkészt és kétszáz felnőtt vezetőt számlál.

Az elmúlt huszonöt évben sok változás történt. Bár a cserkészélet egy létmód, mégis életkorhoz kötött, hiszen a továbbtanulók nem maradnak meg indító csapatuk berkeiben. De az a környezetvédelmi indíttatás, amelyet a foglalkozásokon, a táborokban kaptak, bármikor, bárhol hasznosul. A tíz cserkésztörvény – a cserkész egyenes lelkű, és feltétlenül igazat mond; teljesíti kötelezettségeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik; ahol tud, segít; minden embert testvérének tekint; másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú; szereti a természetet, jó az állatokkal, és kíméli a növényeket; vezetőinek jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik; vidám, ám meggondolt; takarékos, illetve testben és lélekben tiszta – minden bizonnyal életre szóló útravaló.

Csapatok

Az első években nagyon sok újonc volt, láthattuk a gondosan megőrzött, zömmel Feri bácsi által készített fényképeken. Aztán kevésbé felkapott lett ez a tevékenység. Tartalmilag nem, és mégis változott, hiszen az informatikai fejlődéssel a gyermekek érdeklődési köre is bővült.

Székelyudvarhelyen ma három csapat működik: 1992-től Geréb Péter tanár irányításával létrehozták a Z. Sebess József Cserkészcsapatot, és 1994-ben alakult meg a Bethlen Gábor Cserkészcsapat is.

Budvár cserkészcsapat – 2015

Legutóbb egy éve volt fogadalomtétel. Az Orbán Balázs Általános Iskola cserkészeit, a mai Budvár csapatot, két éve Nagy Endre parancsnok irányítja. Úgy érzi, kívülállóként nehezebb lenne, hiszen az az igazi csapatmunka, amely egy intézmény keretében jön létre. A mozgalom védőszentjének, Szent Györgynek az emléknapja közelében tartják a fogadalomtételi, illetve -újítási ünnepséget. Erre vasárnap a Bethlen-negyedi református templomban az öt órakor kezdődő istentiszteleten kerül sor. Láthatjuk a már relikviaszámba menő selyemszállal hímzett csapatzászlót, amit Balázs Feri bácsi adományozott az (újra)indulóknak.

Megemlékeznek a huszonöt évvel ezelőtti bátor és előremutató tettről és azokról, akik már nem ünnepelhetnek velük, de akiknek a nyomdokain haladnak a mai budvárosok. Az ünnepség után a parókia tanácstermében kötetlen beszélgetésre kerül sor. Várják a régi Budvár-tagokat, az idősebb cserkészeket és a környékbeli cserkészvezetőket.