„A múlt év végén történt tragédia miatt továbbra is félelem uralkodik Homoródalmáson, ezért is döntöttünk úgy, hogy itt tartjuk első ülésünket. Fontos, hogy az emberek lássák, mellettük vagyunk és számíthatnak ránk” – vezette fel a keddi ülés témáját Incze Csongor, a Területi Közrendi Hatóság (TKH) elnöke.

Konzultatív szerepkör

A Hargita Megye Tanácsa irányítása alatt működő Területi Közrendi Hatóság (TKH) konzultatív szerepet tölt be, célja javítani a kommunikációt a választott tisztségviselők és a hatóságok között – fejtette ki Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke, aki egyben a TKH tagja is. Mint mondta, nagyon fontos, hogy a közrendi hatóság hívja meg gyűléseibe azokat, akik nap mint nap tapasztalják egy adott közösség problémáit, hiszen ők jobban be tudják mutatni a helyzetet. A közrendi hatóság minden hónap harmadik csütörtökén tart majd ülést azon a településen, ahonnan több problémát is jeleznek.

Almáson a hivatalos adatok szerint 1350-en élnek, akik közül 1344-en magyarnak vallják magukat, 6-an pedig romának. Ezzel szemben tudni kell, hogy a valóságban több mint háromszázan roma nemzetiségűek az összlakosságból – magyarázta Tikosi László polgármester. Úgy véli, a körülbelül öt évre visszanyúló közbiztonsági problémáik nagy hányada a roma közösség egy része – tíz-tizenöt személy – miatt alakult ki: lopásokat, betöréseket követnek el ezek az emberek, illetve csalás is előfordult már.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az ellenőrzések során olyanokkal is gyakran találkoznak, akiknek ugyan nem Almásra szól a személyi igazolványuk, mégis huzamosabb ideig ott tartózkodnak.

A felsorolt bűncselekményektől független esetként kezelte Tikosi a tavaly év végén történt brutális gyilkosságot, amelyet egy tizenöt éves fiatal követett el. A polgármester a megbeszélésen is köszönetét fejezte ki a rendőrség vezetőjének a tettes kézre kerítéséért, és reményét fejezte ki, hogy a gyilkos megkapja méltó büntetését. 

A gyilkosság óta valóban tapasztalható a feszültség a településen élők körében – jelentette ki Tikosi László. Mint mondta, falugyűlést is tartottak ez ügyben, ahol arra kérte a lakókat, hogy „ne kövessenek el semmi olyat, amit később megbánhatnának”. Erre szükség volt, hiszen sokan fel vannak háborodva a gyilkossággal gyanúsított fiatal családjára.

Jelenleg intenzív rendőri és csendőri jelenlét van Almáson, illetve a hivatal által megbízott szakcég munkatársai is vigyázzák a közrendet. Ezek mellett Almáson tavaly decemberben polgárőrség is alakult, amelynek több mint száz tagja van. Ők saját eszközeiket használva járőröznek éjszakánként. Ezzel kapcsolatban a polgármester hangsúlyozta, a polgárőrségnek ugyanaz a célja, mint a hatóságoknak, sőt segíteni akarják az állami szervek munkáját. A gyilkosság óta egyetlen nemkívánatos esemény – lopás, betörés – sem történt a faluban.

Tikosi azzal a kéréssel fordult az ülésen jelen lévő Constantin Mihalachéhoz, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnokához, hogy hosszabbítsa meg harminc nappal az e hónap végén lejáró intenzív hatósági jelenlétet előíró intézkedést. Szerinte szükség van erre a településen, és így a lakók is érzik, hogy a hatóságok mellettük állnak.

A parancsnok kijelentette, egyetért a kéréssel, ő maga is javasolni akarta. Mint mondta, az intézkedés célja megelőzni a bűncselekményeket és védeni a lakosokat. Hangsúlyozta továbbra is számítanak a helybéliek támogatására, ahogy a nemrég megalakult polgárőrségére is, amely valós segítséget nyújt a rendőrség munkájához. Ez azért is fontos, mert folyamatos személyzethiánnyal küzd a rendőrség. Mihalache egyébként tudatában van annak, hogy végezhetnék jobban a munkájukat az almási rendőrök, és személyes céljának is tartja, hogy javítson ezen.

Dan Iamandi, a Hargita Megyei Csendőrség vezetője az általa vezetett hatóság nevében szintén támogatásáról biztosította a közösséget. Rámutatott, sokszor a csendőrök puszta jelenléte is elég lehet a bűnmegelőzésre.

Szigorúbb hatósági fellépéssel, illetve a településeken élő roma közösségek vezetőivel folytatott konzultációkkal lehetne beazonosítani és ártalmatlanítani a romák közt lévő bűnözőket – véli Ion Proca megyei önkormányzati képviselő. Rámutatott, a konzultációs feladatot akár a TKH is felvállalhatná. Az ötlettel egyetértett Petres Sándor alprefektus is, aki szerint mindenképp szükségesek a beszélgetések, attól függetlenül, hogy milyen eredménnyel járnak. Ő úgy látja, oda kell figyelni arra is, hogy túl sok személy állandó lakhelyét ne jegyeztethessék be ugyanarra a címre. Meg kell vizsgálni, hogy ennek érdekében mit lehet tenni. Petres szerint egyes személyek felelősségre vonása is gondot jelent, ők börtönbüntetést is nehezen kapnak, ezért érdemes volna erről is beszélni a hatóságokkal és számokban kifejezni, hogy hány ilyen eset létezik.