A kulturális-irodalmi központ kialakítása rég dédelgetett terve a múzeumnak, az ingatlan hasznosítására pedig a városvezetőség is hajlik. A műemlék épületet azonban több mint három évtizede albérlők lakják, a teljes restaurálás előtt tehát előbb az együttélés szabályait kell megkötniük a kezdeményezőknek és a lakónak.

Nyírő József 1936–1941 között élt a most már róla elnevezett utca 5-ös szám alatti kétszintes épületében: a házat a két világháború között, a húszas évek végén építették. A 755 négyzetméteres telek és a rajta lévő 114 négyzetméter alapterületű kétszintes ház, valamint a 26 négyzetméteres kiegészítő építmény a közművek ügykezelésébe került, az ingatlant 35 éve a Kovács család bérelte az Urbana Rt.-től.

Meghiúsult költöztetés

Az épület ügykezelésének áthelyezése érdekében Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója még júliusban fordult a székelyudvarhelyi városvezetőséghez, azóta megtörtént az újra-telekkönyveztetés is. Hosszabb folyamat előzte meg a nyári beadványt, fejtette ki a múzeumigazgató, hisz mintegy két éve fogalmazódott meg, hogy a Nyírő-villa a közösség javára más rendeltetést kapjon. A helyzet felmérésére egy bizottság jött létre, melynek tagjai felvették a kapcsolatot az épületet 35 éve bérlő Kovács családdal. „A lakók korábban meg akarták vásárolni a házat, erre azonban szerencsére nem volt lehetőség, hisz műemlék épületről lévén szó, nem elidegeníthető” – magyarázta az intézményvezető. A bizottság előbb egy csereháti lakóházat, majd egy tömbházat ajánlott fel a bérlőknek, ők azonban mindkettőt visszautasították. Az emeleten lakó fiatal pár időközben elköltözött, az idős családfő pedig elhunyt, így a villát jelenleg az özvegyen maradt asszony lakja – tudtuk meg. Az idős nő Urbana Rt.-vel kötött bérleti szerződése egyébként idén júniusban lejárt.

Napirenden Nyírő

A helyi önkormányzati képviselő-testület csütörtökön tárgyal majd arról, hogy a Nyírő-villát átadják a Haáz Rezső Múzeum gondozásába. „Az újra-telekkönyveztetés során új rendeltetést is kapott az ingatlan, hiszen már nem lakóháznak, hanem kulturális központnak minősül” – tette hozzá Miklós Zoltán. A tényleges kulturális központ kialakítása azonban hosszú távú cél, rövid távon, leghamarabb jövő nyárig Nyírő-emlékszobát alakítanának ki a házban. „A múzeum felelőssége ápolni Nyírő emlékét, ezért egy kis kiállítás létrehozását tervezzük. Tárgyi emlékünk azonban nincs a szerzőtől, így egy olyan modern irodalomtörténeti kiállításban gondolkodunk, amely nem a tárgyi örökségre, hanem a modern technológiára hagyatkozik” – vázolta. A jövőbeli tervek e szintjén mind a múzeumigazgató, mind a városvezetőség megoldhatónak tartja azt, hogy a belső terek elválasztásával az emlékszoba és a lakó megférjen egymás mellett.

Nyitni a közösség felé

„Középtávon az lenne a terv, hogy egy olyan közösségi teret hozzunk létre, ahol a kis emlékkiállítás mellett nyilvános felületet biztosítsunk irodalmi rendezvényeknek, az emeleten és az udvaron pedig más kulturális intézményekkel partnerségben irodalmi jellegű rendezvényeket tartsunk. Például a városi könyvtárral együttműködve lehetne a nyári olvasótábor helyszíne” – sorolta az intézményvezető.

Restaurálás EU-s forrásokból

Hosszú távon az ingatlan valamikori arculatát és belső térszerkezetét állítanák vissza, hisz az évek során több módosítás is történt a lakóházként használt épületen (például beüvegezték a verandát). Ehhez azonban nemcsak a múzeum saját (azaz a fenntartó által biztosított) forrásokra, hanem pályázati pénzekre is szükség lesz. „Jövő tavasszal nyílnak meg az EU-s források a kulturális pályázatok számára, amennyiben a múzeum megkapja az ingatlant, pályázni fogunk a restaurálására” – hangsúlyozta. Egyébként a városvezetőség támogatja a Nyírő-villa emlékházzá alakítását, közölte a polgármesteri hivatal sajtószóvivője, hozzáfűzve: „minden olyan megvalósítható terv előtt nyitott, ami méltó emléket állít a székely apostolnak, hiszen az idelátogatók biztosan szívesen megtekintenék Nyírő József emlékházát”.

Nem Kós Károly tervezte

A mintegy két éve elkezdett folyamat során derült ki egyébként, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Nyírő-villát nem Kós Károly tervezte. „Biztosan tudjuk állítani, hogy nem Kós Károly tervei alapján épült a villa, hiszen a Kós-hagyatékban – amelyben a legapróbb melléképület tervrajza is szerepel – nem találtuk a Nyírő-villa terveit” – szögezte le a múzeumigazgató. A stílusbeli hasonlóság azzal magyarázható, tudtuk meg, hogy a 20. század elején több tervező is „másolta” az akkor igen népszerű Kós Károly stílusát. „Ettől függetlenül az épület értéke nem csökken. Egyébként eredetileg valóban azért vált műemlékké a ház, mert úgy tudták, hogy Kós Károly tervezte, most már azonban Nyírő József szempontjából fontos” – summázott Miklós Zoltán.