Szerencsésebb helyeken, mint Bajorország és Szlovénia, ünnepekkor az egész település népviseletet ölt, még akkor is, ha nincs kimondottan egységes, hagyományos viseletük, hanem a boltokból vásárolva hangolják össze öltözéküket – mondta az előadás alkalmával Harangozó Imre néprajzkutató. „Képzeljük el, hogy nem néznénk furcsán egymásra, ha így jelennénk meg, hiszen ez lenne a természetes” – tette hozzá. Meggyőződése, hogy az értelmiség feladata felfedezni, korszerűsíteni, majd továbbadni a hagyományokat, ami nem a régihez való ragaszkodás, hanem annak megértésen alapuló továbbörökítése. 

Régen a mese kizárólag a felnőtteknek szólt, mindaddig, amíg Benedek Elek és Illyés Gyula gyerektörténetekké nem írta át őket: „a mostani hollywoodi horrortörténetek gyengék a régi magyar mesékhez képest” – magyarázta a szakember. Ezeket régen akkor mesélték, amikor a kicsik már lefeküdtek, azonban nem egy kíváncsi gyerek az asztal alá vagy éppen a sufniba rejtőzve titokban hallgatta őket, így mire felnőttek, már ismerték a történeteket és továbbmesélték azokat. A mese a lélek gyógyszere, ha nincs mesénk, nem tudjuk helyreállítani lelkünket. A magyar népnek tízszer annyi meséje van, mint a nyugat-európai népeknek összesen – mondta Harangozó –, és szépsége, hogy tőlük eltérően a miénk még mindig élő kultúra, hiszen nálunk még élnek adatközlők. Kitért arra is, hogy a mesében, népköltészetben mennyire meghatározó az ismétlés: a gyerek vég nélkül képes hallgatni ugyanazokat a történeteket, eljátszani ugyanazokat a játékokat, az unalom legkisebb jele nélkül, hiszen az ismétlés életünk lényege. Mindegyik gyerekjáték egy közösségi modell leképzése.

A régi hagyományos társadalomban, eltérően a mostanitól, nem a versengés, hanem a közösségi megélés volt a meghatározó cél, ami előmozdította a mindennapi életet. „A hagyomány az örök jelen idő életünkben: magam vagyok a hagyomány, és viszem tovább belső logikája mentén. A kultúrát nem kell őrizni, hagyományunk se nem birka, se nem rab: élni kell vele” – summázta a szakember, hozzáfűzve, hogy legfontosabb annak a módszernek a megtalálása, amellyel a fiatalokat motiválni tudjuk a hagyomány átvételére.