A kukorica elvetését nagyon hátráltatta a sok esőzés, mivel a vizenyős földekre nem lehet rámenni a mezőgazdasági gépekkel – panaszolta Deák Dénes kobátfalvi agrármérnök. Általában április 20-a körül szokták vetni a tengerit, de aki ezt nem tette meg addig, az most bajban van, hiszen azóta sem volt lehetőség a munka elvégzésére. „Aki el is vetette a kukoricát, az sincs sokkal jobb helyzetben, hiszen a hűvös időjárás miatt nem fejlődik megfelelően a növény, ez pedig mindenképp terménykiesést eredményez” – magyarázta Deák, aki maga is gazdálkodik. Olyat is hallott, hogy egyeseknek újra kell vetniük, hiszen a magvak tönkrementek a hideg, vizes földben. Elég nagy problémát jelent az is, hogy az esőzések következtében megjelentek a gabonafélékre veszélyes gombák, melyeket szintén a sok esőtől fellazult föld miatt permetezni sem lehet.

Székely Csaba, a mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyi munkatársa elmondta, a burgonyatermésben is kiesésekre számíthatnak, illetve saját tapasztalatból tudja azt is, hogy a paradicsomnak, a paszulynak, a paprikának sem tett jót az időjárás. „Semmi jót nem hozott az úgymond aranyat érő májusi eső” – fogalmazott.

Deák szerint a szarvasmarháknak sem jó, ha sokat esik az eső, hiszen a karámokban patáikkal feltúrják a földet, a sárban pedig nem tudnak lefeküdni. Ez körömproblémákat is okoz az állatoknak, ezért ő folyamatosan változtatja jószágai hálóhelyét. Az eső miatt egyébként a marhák nem tudnak eleget legelni, így kevesebb tejet is adnak. „Ilyen a természet, nincs mit tenni. A gazdáknak kell alkalmazkodniuk” – jegyezte meg Deák.

Az utóbbi időszak jégesői is sok kárt tettek a gyümölcsfákban, illetve a palántákban. Ez különösen igaz Farkaslaka térségére. Székely Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a jégeső és a fagy okozta terménykiesésért kártérítést lehet igényelni az államtól, de ehhez jegyzőkönyvet kell készíttetni az egyes esetekről az adott település polgármesteri hivatala által létrehozott bizottságokkal. Megjegyezte, nehéz a kárfelmérés, hiszen a haszonnövények meglehetősen fejletlen állapotban vannak. A gyümölcsfák esetében látványosabb a pusztítás. Az agrármérnök tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a gazdák inkább belenyugszanak a veszteségbe, mint hogy belefogjanak a kártérítés-igénylés bürokratikus eljárásába. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt időszakban egyetlen kárjelentés sem érkezett a mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyi kirendeltségéhez. Ennek ellenére Székely továbbra is arra biztatja a gazdákat, hogy jelentsék az ilyen eseteket a polgármesteri hivataloknál, hiszen kis szerencsével kapnak valamennyi pénzt az államtól. Hozzátette, az esőzések okozta károkra nem lehet állami szubvenciót kérni.