„Áradáskor köveket hoz a víz, amelyek lerakódnak, közöttük megáll a szemét, az iszapos fekete szenny pedig iszonyatos bűzt áraszt meleg időben” – panaszkodott lapunknak Ferenczi Erzsébet, akinek a patak mellett van háza. Kettős érzéssel gondol az áradásra, egyfelől ugyanis olyankor a víz leülepedéséig megszűnnek a terjengő szagok, másrészről pedig veszélyeket hoz magával. „A házunk előtt buszmegálló volt, oda pedig kihelyeztek egy kis szemetest. Ez mostanra eltűnt, így az emberek sok esetben a földre dobják a szemetet, ami végül a patakban köt ki. Többnyire műanyag hulladékról van szó, de találtunk már ruhákat, sőt egyszer egy kanapé is itt kötött ki” – mesélte.

Turistaűző szag

„Több esetben a turisták éjszaka kiköltöztek a szállásról, mivel nem tudták elviselni a terjengő bűzt” – mondta Jakab János, akinek a patak partján van panziója. Ilyen helyzetekben ő keresett más szálláshelyet vendégeinek, hogy azok ne távozzanak kellemetlen emlékekkel Székelyudvarhelyről. Nem várhatom el tőlük, hogy ilyen körülmények között nálam aludjanak vagy étkezzenek – tette hozzá. Szomszédja, Ferenczi Ilona nyáron már szellőztetni sem mer a kellemetlen szag miatt. „Rengeteg városi rendezvény van, amit a központban tartanak, az emberek pedig az orrukat fogva sétálnak ilyenkor a környéken” – magyarázta, utalva arra: a városvezetőségnek prioritásként kellene kezelnie a probléma megoldását.

Büdös a patak mindenhol

A MÜTF Oktatási Központ dolgozói sem örülnek az áldatlan állapotnak, hiszen elviselhetetlen bűz terjeng az intézmény környékén is. „Sok fiatal inni jár a Kőkacsa térre, ők pedig üvegeket és pillepalackokat dobálnak a patakba, a műanyag tasakokról nem is beszélve. Egy alkalommal valaki rothadó gabonának tűnő valamit öntött a mederbe, sokáig azt sem tudtuk, honnan jön a szag. Az összegyűlő szemetet lehetőségeink szerint nekünk kell eltakarítanunk” – magyarázta Vass Attila, az épület portása.

Megoldás, okok keresése

A megkérdezettek egyetértettek abban: a probléma úgy oldható meg, ha beazonosítják és felszámolják a szennyezés forrásait. A tapasztalat egyébként az, hogy a bűzt okozó szenny a patak felsőbb részeiről érkezik. „Otthon is gyakran takarítok, pedig idős vagyok, és úgy érzem, ezt a patakot is pont úgy kéne rendben tartani, ehhez pedig folyamatos karbantartásra lenne szükség” – vetette fel Ferenczi Erzsébet. Ő a legnagyobb problémát az emberek magatartásában látja, mivel sokan nem gondolkodnak környezettudatosan.

A maga módján intézkedik

Jakab János például saját költségén födette le a patak háza előtti szakaszát. „Természetesen hagytam nyílásokat, amelyeken le lehet jutni a patak medrébe, hogy takarítható legyen. Minden évben több talicska szemetet szednek ki a munkások, ezt összegyűjtjük egy helyre, majd elvitetem az illetékesekkel. A víz a betegségek melegágya lehet” – osztotta meg aggályait. A közelben lévő híd alatt egyébként van egy esővíz elvezetésére használt csatorna, amelyből orrfacsaró szenny folyik a patakba, Jakab János a közeljövőben erre a problémára is megoldást keres. „Muszáj elvégezni ezeket a munkákat, hiszen bármennyire is szépítgetem a panziómat, a vendégek a szag miatt elkerülik” – magyarázta.

Pénzhiány miatt nincs megoldás

„Bizonyos lakások esetében még nem sikerült megoldani a kanalizálást, ezekből folyik a szennyvíz a Varga-patakba. Az ügyben Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala folyamatosan egyeztet a szolgáltatóval” – közölte Bálint Attila, az intézmény sajtószóvivője. Bálint-Major Áron, az Aqua Nova Harghita Kft. vezetője megerősítette, léteznek tervek a probléma kiküszöbölésére, hozzátéve, hogy a kivitelezéshez szükséges pénzösszeget még elő kell teremteni. „Egyes házak lakói a Szentimre és a Szent János utcában az esővíz-elvezető csatornába engedik a szennyvizet, valószínűleg egyszerűbbnek találták ezt a megoldást” – magyarázta az igazgató. A medret egyébként évente kétszer (tavasszal és ősszel) takarítják a hivatal alkalmazottai és szociális segélyben részesülők – tette hozzá Bálint Attila.