Pontosan nem tudni, hogy hányan vettek részt a Múzeumok éjszakáján, hiszen több bejáraton, szabadon közlekedhettek az érdeklődők, ám a múzeum igazgatója, Miklós Zoltán szerint nagyjából kétszer annyi látogató volt idén, mint az elmúlt évben. A múzeum ajtaja éjszaka két órakor zárta kapuit.

A programok szombaton 17 órától kezdődtek elsősorban a gyerekek miatt, interaktív koncert közben szabadtéren játékokba is bekapcsolódhattak a szülők és gyermek. Ezt egy alternatív Csipkerózsika bábelőadás követte, amelyen a marosvásárhelyi színészek zöldségekből és gyümölcsökből elkészítették bábokat használtak, óriási sikert aratva a nézőközönség körében.

A Vécsi Nagy Zoltán által rendezett Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményes kiállításon Kovács Árpád művészettörténész vezette körbe az érdeklődőket, közben az Udvarhely Néptáncműhely a Kaszaj együttessel a gyermektáncházat tartott a kicsiknek, melynek sikerét a „kitáncolt” gyep is igazolja.
Többen érdeklődtek a régészeti műhelytitkok iránt is, az erről szóló előadáson a múzeum régészei, Sófalvi András és Nyárádi Zsolt mutatta be a környező településeken zajló ásatásokon felbukkant leleteket, többnyire csontokat és agyagedényeket. Közben a pinceterekben berendezett interaktív alkotóműhelyekben a gyermekek kipróbálhatták magukat különböző képzőművészeti alkotófolyamatokban.

Alternatív, egész napos programok is szerepeltek a rendezvény kínálatában, mint például az épületfelfedező séta, melyhez színes térképet állítottak össze a múzeum munkatársai. Továbbá volt mozimaraton, amelyen magyar népmeséket és a Székelyföldi Legendárium rajzfilmjeit vetítették le, egy másik teremben pedig dokumentumfilmet.

Tudományos előadások

Míg a gyermekek ropták a táncot és alkottak a pinceműhelyekben, a felnőtteknek a székely eredetkérdésről, az ezzel kapcsolatos eltérő teóriákról tartott előadást és vitafórumot Kordé Zoltán, a Székelyföld története monográfia egyik szerzője, Hermann Gusztáv Mihály, a második kötet társszerkesztője, illetve Sófalvi András, a múzeum munkatársa. Az esemény látogatói a Főúri lakáskultúra Erdélyben a XIX. század második felében című vetítettképes előadáson is részt vehettek, amelyet Kálmán Attila, főnemesi kutató tartott meg. Ezen kiderült, hogy óriási különbség van az Erdélyben és Magyarországon épült kastélyok között. Nálunk nagyon kevés az összefüggő, nagy kiterjedésű, anyagilag is jól működő birtok, így kisebbek a kastélyok, leginkább a régi épületeket alakították át, modernizálták. Az előadó néhány épülettípust is bemutatott és azok építtetőjéről mondott biográfiai adatokat.

Koncertek és tűzzsonglőrök 

Tíz órakor a Stereogam zenekar koncertezett, majd nem sokkal tizenegy után a Tűzmadarak, Gora Krisztián és Mihály Cecília forrósították fel a hangulatot tűzzsonglőrködéssel és tánccal. Bár nem egészen hagyományos formában, de ez mégis köthető volt az alkalomhoz, hiszen Szentiván éjjelén – amelynek dátumához a Múzeumok éjszakája programsorozat megrendezését igazítják – hagyomány a tűzugrás, aminek egészség- és szerelemvarázsló hatást tulajdonítottak.

A Jézus-kápolnánál Magyari Hunor légi felvételeket tartalmazó fotókiállítását este fél kilenckor Szabó Károly fotográfus nyitotta meg, ezt a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola diákjainak minikoncertje követte, hangulatvilágítással – közben mécseseket gyújtottak a kápolnában is. Az autós mozi sem maradt el, a Meseautó című magyar film vetítésére megtelt nézőkkel a kápolna melletti parkoló.