Majdnem kétszáz vadkár értékének kifizetését kezdte meg a környezetvédelmi minisztérium az elmúlt héten. A szigorúan védett vadak, például a medvék által okozott károkat téríti meg most a minisztérium. Az esetek többsége a múlt évben történt, de még 2012-ből is vannak kifizetetlen vadkárok. Az volt a gond, hogy amikor átvette a miniszteri tisztséget, kiderült, hogy a szaktárca költségvetésében egy lej sincs elkülönítve a vadkárok kifizetésére, valamint az is, hogy a minisztérium sem a múlt évi, de még a 2012-es vadkárok egy részét sem térítette meg a károsultaknak – mondta el Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.

A tárcavezető arról is tájékoztatott, hogy a károsultak két-három héten belül megkapják a kártérítést, a minisztérium ugyanakkor megsürgette az erdészeti és vadászati felügyelőségeket, hogy továbbítsák a szaktárcának az idén történt vadkárokról szóló jelentéseket, hogy azok értékét is mihamarabb tudják megtéríteni. A környezetvédelmi minisztérium költségvetésében 407 ezer lejt különítettek el a kártérítések kifizetésére.

Károkozó medvék

A megtérítésre kerülő vadkárok többsége – összesen 71 – Kovászna megyében történt, az esetek számát tekintve Hargita megye áll a második helyen, 38 vadkárral. A károkat szinte kivétel nélkül medvék okozták, mindössze egy Szeben megyei jelentés szól hódok által okozott kárról, egy Galac megyei pedig pelikán által okozottról.

Trófeamedvék helyett a problémás vadakat kellene kilőni

Korodi Attila kérdésünkre elmondta, tapasztalata szerint a vadkárok száma évről évre nő, és a medveállomány is túlnövekedett. Ennek kapcsán azt is közölte, hogy a napokban megjelentek a Hivatalos Közlönyben a 2014–2015-ös vadászati idényre vonatkozó medvekilövési keretek, vadásztársulatokra lebontva. Az Európai Unióval kötött egyezmény szerint a medve védett állat, tehát nem vadászható, a kilövési keret a medveállomány túlzott létszámnövekedésének szabályozására szolgál – mondta a környezetvédelmi miniszter, felhíva a vadásztársulatok figyelmét, hogy ne trófeamedvék kilövésére használják kvótáikat – amelyek egyébként kissé nagyobbak a tavalyiaknál –, hanem a problémás egyedek ártalmatlanítására. Ebben a helyi közösségeknek és a sajtónak is nagy felelőssége van – hangsúlyozta a miniszter.