Székelyhon.ro
2017. február 27., hétfő; Ma Ákos, Bátor napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal Youtube csatorna Google +1 oldal

Ezeket kell tudni a szerződéskötésről

2017.02.14. [14:27] | Utolsó módosítás: 2017.02.14. [14:28]

Szerződéseket nap mint nap kötünk, gyakran olyanokat is, amelyekről nem is tudjuk, hogy azok. A következőkben néhány általános tudnivalót ismertetünk a szerződéskötésről.

alkalmazottak atverese AB_b

A szerződés egy olyan egyezség, amellyel a felek hivatalos, akár jogi következményekkel járó alapot teremtenek a megegyezésnek (1166. Ptk). Szerződést köthet több mint két szerződő fél is, és a megegyezés az, ami megkülönbözteti a szerződést más jogi aktusoktól.

A gyakorlatban sokszor találkozunk azzal a helyzettel, hogy egy internetről letöltött szerződésben benne van az egész polgári törvénykönyv – ilyen szerződést írni felesleges. Egy jó szerződés rövid és pontos. Amit tartalmaznia kell, az a szerződő feleket azonosító rész, a megállapodás tárgya, illetve szükség esetén érdemes belefoglalni az okát is.

Az adás-vétel vagy kifizetés helyét, illetve időpontját akkor van értelme belefoglalni a szerződésbe, ha ennek módjára a vonatkozó törvény nem tér ki. Például felesleges leírni, hogy a kifizetés azonnal esedékes, mivel a szerződésekbe foglaltakat azonnal kell végrehajtani, amennyiben nincs erre kitűzött határidő. Vannak persze olyan szerződések is, amelyek esetében periodikusan történik a megállapodás végrehajtása, például a bérleti szerződések esetében. Az aláírás igen fontos szerepet kap a megállapodás megkötésekor, ugyanis ez a beleegyezés jele.

A szerződés tárgya is fontos. Ez egyszerű esetben lehet a következő: „az eladó lovának tulajdonjoga átszáll a vásárlóra ötszáz lej ellenértékben”. Innen tudjuk, hogy ez egy adás-vételi szerződés. Itt külön meg kell említeni, hogy nem számít, mit ír a megállapodás címében, ugyanis a szerződést a tárgya alapján minősítjük, és mihelyt ez alapján sikerült besorolni, azok a szempontok, helyzetek, amelyekről a felek nem rendelkeztek, kiegészülnek a vonatkozó törvényben írottakkal. Ezért nem kell szerződés gyanánt regényt írni, csak afelől kell rendelkezni, amivel a törvénytől eltérünk.

Csak akkor létezik a szerződés, ha le is van írva?

Nem. A szerződések lehetnek szóbeliek, írottak és hitelesítettek is. Ilyen a közjegyző előtt megkötött szerződés, de a polgári házasságkötés is. A szerződést azért foglaljuk írásba, hogy bíróságon tudjuk bizonyítani létezését és tartalmát (1240 Ptk.). Igazából bármire lehet szerződést írni, papírra, de ha van valakinek elektronikus aláírása, digitális formában is megkötheti, akár kőtáblára is írhatja, csak tartsa meg a „tárolóeszközt” (256 Pptk.).

Kézzel írjuk, vagy géppel?

Nos, a géppel írottat könnyebb kiolvasni, de a kézzel írott a nyerő, főleg ha kölcsönről van szó. Amennyiben az egyik fél kötelezi magát arra, hogy visszafizet egy összeget vagy visszaad valamilyen anyagi javat, a szerződést teljes egészében kézzel kell megírnia (275. Pptk.).

Érdemes tudni, hogy nincs jogi relevanciája annak, milyen nyelven írják meg a szerződést, ám amennyiben fel kell használni egy hazai bíróság előtt, szükség lesz egy hivatalos fordításra, természetesen román nyelvűre (292. cikk (5) bekezdés Pptk). Fontos említést tenni a példányszámról is: ahány szerződő fél van, annyi példány legyen, és erről tegyünk említést a szerződésben.

Tanúk

A szerződés megkötésekor Romániában nem szükséges segédtanuk jelenléte, csak amikor erről a törvény külön rendelkezik, így ez nem befolyásolja a szerződés érvényességét, sőt tanúkkal amúgy sem lehet bizonyítani olyan megállapodásokat, amelyek értéke meghaladja a 250 lejt, amennyiben a szerződő felek nem jogi személyek (309. Cikk Pptk.).

Mikor menjünk közjegyzőhöz?

Az egyszerű írásos szerződés és a közjegyző előtt megkötött vagy általa hitelesített szerződés árnyalatnyi szempontból különbözik bizonyító erejét illetően. A közjegyző által hitelesített dokumentumok esetében okirathamisítást kell megállapítani, hogy a bizonyító erejét semlegesítsük (270 Pptk), míg a nem közjegyző előtt kötött szerződéseket ellenbizonyítékokkal lehet semlegesíteni (273 Pptk).

Akkor sem kerülhetünk el egy találkozót a közjegyzővel, ha ingatlant szeretnénk adni-venni, ugyanis ezekben az esetekben a formaság hiánya a szerződés semmisségét vonja maga után: a megállapodás egyenértékű a vécépapírral, a szerződés nem létezik, nem érvényes, és nem történt meg a tulajdonjog átruházása. Ha valakinek egy ilyen fortéllyal túljárnak az eszén és megfosztják javaitól, pánikra és aggodalomra van ugyan némi ok, de egy ügyvéd tud segíteni rajta.

Fazakas László

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét
5.
BONYOLITAS
2017.02.15., szerda [11:26]
Nagyon szep ez,de pl az aramszolgaltato,vagy a gazasok,olyan szerzodeseket adnak a kezunkbe amiben rengeteg az aprobetus resz es pl nagyon nehezen derul ki az ,hogy egy egyseg pl 1KW mennyibe kerul amit az ora mer,minden marhasag rajta van ami minket kotelez,de nekik semmi kotelezettseguk nincs.
Pl Romtelecom vagy mostmar Tmobil? Tobbszor atvertek,felhivtak telefonon igertek egy jo arat aztan mindig dragabb volt amire kuldtek a szerzodest......uganez van mindenutt,..... Az ATLATHATOSAGRA NEM KENE KOTELEZNI EZEKET? Vagy mindenki ugy szerzodik ahogy eri ? Ez igaz a szolgaltatokra is???
4.
vanek ur
2017.02.15., szerda [10:05]
Unoka kérdi üzletember nagyapát:
-Tata annyit hallom beszled a bácsikkal a szerzõdéseket.miaz a szerzõdés?
-Hogy is mondjam kisunokám, hogy megértsd?A szerzõdés az amikor két jóbarát leírja, hogy mi lesz akkor amikor már nem lesznek barátok.Ugye most már érted?
3.
Agyatlan
2017.02.15., szerda [09:46]
Minden szerződés annyit ér amennyit jogi segítség nélkül betartanak a TISZTESSÉGES FELEK!Egy jó ügyvéd,vagy jó mód bármilyen szerződést meg tud cáfolni!-:)))
2.
Nem mindegy
2017.02.14., kedd [21:56]
WC papírral még nem nyertek pert, de kézzel írott szerződéssel igen, az utolsó bekezdés félretájekoztatás.
1.
contract
2017.02.14., kedd [17:44]
Azért ez egy kicsit bonyolultabb, mint ahogy a szerző leírja. Kis értékű, pofon egyszerű ügyleteknél működnek a leírtak, kissé bonyolultabb konstrukcióknál, nagyobb értékű dolgoknál óriási kockázatot jelent, ha "akkor jó a szerződés, ha rövid".

A törvény messze nem szabályoz mindent, és a törvény által szabályozott biztosítékokat a feleknek kell beépíteni a szerződésbe, ahhoz, hogy az ügylet minél biztonságosabban teljesüljön. Körültekintetően át kell gondolni különösen a fizetés ütemezését, átadás átvételi időpontokat, nem teljesítés vagy hibás teljesítés esetére a szankciókat, garanciákat, felek felelősségét, Ezekre a törvény csak keretet ad, a konkrét ügylettől függ, hogy miként kell alkalmazni. Másként a nagy törvényi szabályozás ellenére felsűlünk, ha az egyik fél szerződést szegett, nem teljesít, és a másik futhat a pénze után hosszú évekig tartó pereskedéssel. Egy jó szerződéssel a bajokat sokszor meg lehet előzni.

Jó dolog, hogy ír az újság köznevelési, ismeretterjesztési céllal praktikus tanácsokat, de veszélyt is rejt magában, ha abszolót igazságként feltűntetve téves megállapításokat is tartalmaz. Az olvasó ezt készpénznek veheti és ráfizethet.
Hozzászólások5