Gátat vetnek a durva mederszabályozásnak

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség csak természetvédelmi hatástanulmány, a védett területek és fajok óvására vonatkozó tervek birtokában, valamint a munkálatok környezetre – egyebek mellett a talajra, talajvízre – gyakorolt hatásának részletes bemutatása esetén ad engedélyt a Kis-Homoród menti mederszabályozási munkálatok folytatására az Olt Vízügyi Igazgatóságnak. A felsorolt dokumentumokat átiratban kérte be az ügynökség a vízügyi igazgatóságtól. Noha a vízügy által kitermelt több évtizedes part menti fákat már nem lehet pótolni, a vízügynek a Karácsonyfalva mellett elvégzett durva medergyalulás helyszínére vonatkozóan is helyreállítási tervet kell készítenie.

A további beavatkozások esetében is pontosítást kér a környezetvédelmi ügynökség: a munkálatok részletezését az érintett településekre lebontva, megjelölve az érintett bel- és külterületi zónák hosszúságát, valamint a mederszabályozási munkálatok által ideiglenesen és véglegesen érintett területek mértékét. Ezt azért kérik, mert a vízügytől kapott dokumentációban csak a homoródkarácsonyfalvi munkálatok vannak feltüntetve, ám azokat már elvégezték, így ott csak a környezet helyreállítása jöhet szóba, amiről a vízügynek részletes tervet kell bemutatnia a környezetvédelmi ügynökségnek. Ez a munkálatok további helyszíneire is vonatkozik, beleértve az építési anyagok lerakodási helyeit és a munkagépek állomásoztatására használt, ideiglenesen kialakított építkezési helyszíneket.

A környezetvédelmi engedély megszerzéséhez a vízügyi igazgatóságnak pontosan be kell számolnia a tervezett fakivágásokról és a növényzetet érintő medertisztítási munkálatokról is. Ugyanakkor meg kell indokolniuk, hogy – szem előtt tartva a környezetvédelmi szempontokat – a különböző mederszabályozási módszerek közül milyen okok miatt döntöttek a betervezett változat mellett.

A vízügynek részleteznie kell a munkálatok várható hatását, egyebek mellett figyelembe véve azt, hogy a mederszabályozás következtében még az érintett települések belterületein is csökkenhet a talajvíz mértéke. A munkálatok biodiverzitásra gyakorolt hatásával kapcsolatban fel kell tüntetniük a környezet regenerációs idejét. Mellékelniük kell ugyanakkor egy természetvédelmi hatástanulmányt is, megjelölve a munkálatok által érintett területek védett élőhelyeit és védett fajait – beleértve az országos és uniós szinten védetteket is –, és a munkálatok várható hatását fajokra lebontva, ugyanakkor tervet kell készíteniük a védett fajok óvására, figyelembe véve például a fészkelési és ívási időszakokat is.

Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője levélben arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy miután teljessé vált a dokumentáció, a vízügyi igazgatóság hirdetést fog megjelentetni a helyi sajtóban, amelyben értesíti az érdekelteket a terv engedélyeztetésének elindításáról. Ezt követően gyűlésen dől el, hogy milyen tanulmány szükséges az engedélyeztetés folyatásához. A gyűlésen jelen lesznek a megyei önkormányzat, a vízügyi igazgatóság, a Natura 2000-es területek gondnokságának képviselői, valamint az érintett önkormányzatok, a tűzoltóság és a közegészségügyi igazgatóság illetékesei is. A környezetvédelmi ügynökség vezetője azt is megjegyzi, hogy a vízügy új dokumentációja csak Lövéte, Homoródalmás és Karácsonyfalva belterületein elvégzendő mederszabályozási munkálatokat tartalmaz.

A Homoródkarácsonyfalva mellett környezetvédelmi engedély hiányában elvégzett mederszélesítés miatt pénzbírságot kap a vízügy. Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője megkeresésünkkor nem tartózkodott itthon, így nem tudta megmondani pontosan, hogy megcímezték-e már a büntetést, de hozzátette, ez biztosan megtörténik. Ám, mint azt megtudtuk, a 30 ezer lejes pénzbírság értéke feleződik, ha a vízügyi igazgatóság 48 órán belül kifizeti azt, ha viszont megfellebbezi a környezetőrség döntését, akár évekig is elhúzódhat a környezetvédelmi engedély nélkül elvégzett medergyalulás ügye.