„Továbbra is nagy az érdeklődés a népzenészképzés iránt. A tavalyi évet negyvenegy hallgató zárta, közülük hárman azért maradtak ki, mert egyetemre mennek, egyikük pedig nem tudja folytatni a tanulást, de az újakkal még így is közel hatvanfős lesz a létszám – mondta Orendi István igazgató –, úgyhogy komoly feladatok várnak ránk, nagyon oda kell figyelnünk, amikor összeállítjuk az órarendet, hiszen nem csoportos, hanem egyéni foglalkozásokról van szó.

Az oktatók ugyanazok maradnak, illetve ugyancsak Csíkszeredából hívtunk még egy hegedűtanárt, aki most végzett a főiskolán. Tehát négy hangszert oktatunk: nagybőgőt, brácsát, furulyát és hegedűt. Van ugyan igény még harmonikára és cimbalomra is, illetve szeretném a kobza-oktatást is bevezetni. Ezeket a hangszereket majd csak a jövő évtől iktatnám be, mert most egyáltalán nincs rá keret. Mivel a válaszúti Kallós Alapítvány is a miénkhez hasonló képzést kezdett el januárban, illetve Budapesten, az Óbudai Zeneiskolában immár évtizedek óta tanítják a hangszeres népzenét, szeretnénk még október folyamán szétnézni mind a két helyen. Egyrészt a módszertanba pillantanánk bele, másrészt pedig szakmai kapcsolatokat is építgetnénk. Azonnal semmit nem tudunk megvalósítani, hiszen szűkösek a kereteink, és még így is elég sok újdonságot akarunk még bevezetni. Idén – mivel nagy az igény – Székelykeresztúron is elkezdjük az oktatást. A Pipacsok Néptáncegyüttessel, annak holdudvarával közösen, velük és Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti református lelkésszel együttműködve ugyanazokkal a csíki tanárokkal dolgozunk ott, hiszen egyszerűbb így, mint a tanulók utaztatása, s különben is, ott majd másik napokon tartjuk a foglalkozásokat, hiszen Udvarhelyen már így is teremgondokkal és időhiánnyal küszködünk.

– Milyen programok lesznek a táncházban?

– Először is hadd nyugtassak meg mindenkit, hogy ugyanazok a zenekarok és oktatók lesznek idén is, mint tavaly. A táncházak előtt egy órával kezdenénk a programot. Ha nem is minden héten, de valamilyen később beálló gyakorisággal, hét és nyolc óra között könyv- és lemezbemutatókat szeretnénk tartani, illetve olyan vendégeket hívnánk, akik munkásságukkal valamilyen módon kapcsolódnak a népi kultúrához. Erre sincs, mint ahogyan annyi egyébre sem állnak rendelkezésre keretek, de igyekszünk minden lehetőséget megragadni. A székelyudvarhelyi és a Hargita megyei önkormányzat támogat, több sikeres és beadott pályázatunk van minden lehetséges helyen, és a helyi vállalkozókkal is jók a kapcsolataink.

– Mi történik az együttes, az Udvarhely Néptáncműhely háza táján?

– Most zajlik a létszám feltöltése, hiszen megkaptuk a költségvetési összeget a kért kerethez. Már nem hirdetjük a felvételt, hiszen ismerjük, számon tartjuk azokat a tehetséges táncosokat, akik a három, középiskolásokból álló együttesben tevékenykednek, illetve tevékenykedtek korábban. Interjúztatás zajlik. Ez a folyamat hamarosan véget ér.

El kell mondanom, hogy rendszeresen részt veszek a Magyar Táncszövetség közgyűlésein, ahol megjelenik a szakma legjava, s bizony nagy nevek, és nemcsak a népi együttesek képviselői, hanem többek között a Győri Balett vezetői, a Bozsik Yvett Társulat. Kiderült, hogy majd mindenki a néptánccal kezdte. Nincs a népiben semmi ki- vagy elvetni való, hangsúlyosan ki kell emelni, és olyan produkciókat ildomos létrehoznunk itt is, amelyre a tömegek kíváncsiak. Én nem látom értelmét a 40–50 fős stúdió-előadások és a mozgásszínházi kísérletek erőltetésének egy olyan városban, illetve környéken, ahol több százan, esetleg több ezren lennének kíváncsiak egy-egy jól megkoreografált, modern és egyedi kivitelű, de népi ihletésű előadásra. Nem négy-öt táncospár színpadi szerepeltetésére gondolok, hanem egyedi koncepció vagy motívumkör mentén építkező egész estés előadásokra. Idén lesznek ilyenek.

A felújított Össztánc Ősszel című fesztivált is ennek jegyében szervezzük, amikor majd a Néptáncműhely első idei bemutatóját is megtartjuk. Ezekről az újdonságokról majd három-négy hét múlva fogok beszélni. Most a táncháznak van prioritása, hiszen ott kezdünk. Újdonságokkal ugyan, de mindvégig a hagyományok és az értékek jegyében.