Reggel hét óra, még sötétség és igencsak hideg van. Tíz csapat áll rajthoz, pálinkával indítják a munkát, majd a férfiak időre mérve birkóznak meg a sertésekkel. Valódi erőpróba, ahol elkél a segítség és az összefogás. A kibuggyanó vért egy-egy csapatnál a nők fogják fel.

Az Erdélyi Sakk Barátok csapata mangalicát választ. Sándor Ilona, a társaság „háziasszonya” szerint csak mítosz, hogy alacsony koleszterint tartalmaz e disznófajta zsírja. A zsír, az zsír, és a mangalicában bizony több is van – mondja. Nem készültek különleges receptekkel, inkább a hagyományos ízeknél maradnak.

Előbb a férfiak lépnek színre. Mivel a hagyományos disznótor népszerűsítése a cél, szalmával takarják be az állatot, ezt gyújtják meg, majd ki-ki szalmával, seprűvel egyengeti, igazítja.

A perzselés után a megtisztulás következik: az emberek pálinkával, a malacok pedig forró vízzel.

A súrolókefe és az éles kés pengéje fehérré varázsolja a feldolgozásra szánt jószágot.

A sertésbontásához szakértelem szükségeltetik, a jó munkához pedig jó szerszám. Így lehet a bontást megfelelően elvégezni, akár orjára, akár karajra.

Zene nélkül mit ér a mulatság? Az Abásfalvi Cigányzenekar felel a hangulatért. A hideg ellenére is népes közönség követi a csapatok munkáját az első disznótoros fesztiválon.

A Tíz testvér együtt nevű csapatnál valóban tíz testvér, illetve családjaik dolgoznak együtt. A férfiak mérnöki pontossággal vágják a húst, az asszonyok pedig jobbnál jobb falatokat készítenek.

Nemcsak a kupica, hanem a tapasztalat is segít a csapatnak. Fábián Géza bácsi a legidősebb a versenyzők között, nyolcvanéves, és bizony nem ez az első alkalom, amikor „karmesterként” vezeti a disznóvágást. Többen is őt hívják házhoz.

Az asszonyok a hurkához szükségeseket készítik elő, a lecsi-pecsi is tűzön van már. Mindenki igyekszik a legjobbat kihozni, nemcsak a kötelező fogásokat készítik el, hanem zsírt is olvasztanak, tepertőt készítenek, de van, aki a flekkenre is gondol.

Nem a versengés a cél, hanem az együtt töltött idő – magyarázza Katona Mihály, Korond polgármestere. A Keresztúron, Galambfalván és Farkaslakán több ízben is megrendezett disznótoros rendezvények láttára úgy érzi, az általa vezetett községnek se árthat egy hasonló gasztronómiai rendezvény. Öt csapat az önkormányzattól kapott disznót, a vállalkozók pedig magukkal hozták a levágásra és feldolgozásra szánt sertést. Lecsi-pecsi, véres-májas, kolbász és korhelyleves – ez a kötelező menüsor

A falatozás sem marad el, mindenik csapat kínálgat a finomságaiból, az önkormányzat sátrában lehet elsőként falatozni a lecsi-pecsiből.

„Ezt csak folytatni lehet” – jelenti ki a polgármester, aki büszkén tekint az igényesen berendezett sátrakra.