Aggasztja a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét (RMGE), hogy az Európai Unió Tanácsa hétfőn arról határozott, minden EU-s tagállam önálló döntést hozhat a genetikailag módosított növények (GMO) termesztésének tiltását vagy engedélyezését illetően. Az RMGE közleményében arra is rámutat, hogy „a hazai nagytermelők érdekeit védő Romániai Mezőgazdasági Termelők Ligája (LAPAR) már közleményt adott ki, amelyben kifejezi: azonnal megkezdik a nyomásgyakorlást a kormányra, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy Románia az elsők között engedélyezze a GMO-k termesztését az egész ország területén”.

Az RMGE azonban veszélyesnek tartja a génmódosított növények termesztését, nemcsak a fogyasztókra nézve, hanem a biodiverzitás szempontjából is, ezért az egyesület arra kér mindenkit, aki felelősen gondolkodik saját maga és a közösség egészségéről, a romániai és főleg erdélyi vidék jövőjéről, hogy gátolja meg a génszennyezés minden formáját.

Noha egészségkárosító hatásuk nem bizonyított, a génmódosítás eredményeképpen a növények olyan méreganyagokat termelnek, amelyek megölik a gombákat és az élősködőket, így minden normális emberben felvetődik a kérdés, hogy ha megeszi a GMO-ból készült terméket, akkor az számára nem ártalmas-e – említette a génmódosított növényekkel kapcsolatos fő aggályok egyikét Sebestyén Csaba, a Románia Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. A gazdaszervezet vezetője nagy veszélyt lát abban, hogy a termesztés engedélyezésével a génmódosított növények kiszorítanák az őshonos, illetve nálunk hagyományosan használt fajtákat, ami különösen negatív hatást eredményezne a székelyföldi régióban, ahol hagyományos termelést folytatnak a gazdák. Nagyon sok ember ökogazdálkodásba kezdett, de lehetetlen helyzetbe kerülnek, ha ezek a zónák nem lesznek jól elkülönítve a GMO-t termelő térségektől – magyarázta Sebestyén Csaba, székelyföldi hegyvidéki területeket említve. „Rengeteg veszély leselkedik a vidék gazdálkodására, ami elsőre fel sem tűnik. Attól a pillanattól, hogy megjelennek a génmódosított növények, már nem lehet versenyképesen hagyományos növényeket termeszteni” – fogalmazott a szakember, kifejtve, hogy a GMO-k esetében a vetőmag és a termesztés is olcsóbb.

Azzal kapcsolatban, hogy a Romániai Mezőgazdasági Termelők Ligája (LAPAR) a GMO-k termesztéséért lobbizik, Sebestyén Csaba azt mondta, a LAPAR a nagy mezőgazdasági termelők érdekeit képviseli, és nekik csak a profit számít.

Az RMGE-elnök elmondta, az EU-nak engedélyeznie kellene GMO-mentes szigetek létrehozását, Sebestyén Csaba szerint – függetlenül a GMO-k esetleges Romániai engedélyezésétől – ilyen sziget lehetne a Kárpát-medence, hiszen Magyarország is elutasítja a génmódosított növényeket.

Nagy a biodiverzitás, vegyszermentes a föld
Hargita megye esetében a génmódosított növények megjelenése azért is kockázatos lehet, mert az adottságok miatt is az öko-, illetve biogazdálkodás jelentheti a jövőt az itt élő gazdák számára. A nagyüzemi gazdálkodáshoz képest elmaradott a vidék mezőgazdasága, ám a gazdálkodás jelenlegi formája valószínűleg még így is fenntarthatóbb hosszú távon, mint a nagygazdaságok, amelyek ugyan sokat termelnek, de sok műtrágyát és vegyszert is használnak, amivel sokkal hamarabb tönkreteszik a talajt és a vizeket – nyilatkozta korábban Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Akkor adatokkal érvelve elmondta, Hargita megyében a mezőgazdasági területek 88 százalékát az elmúlt több mint tizenöt évben nem érte egy csepp vegyszer sem. Ennek köszönhetően nagy a biodiverzitás, egy négyzetméteren akár 50–100-féle növényfaj is előfordulhat, miközben a nagyüzemi gazdálkodást folytató, sok vegyszert használó országokban olyan területek is vannak, ahol négyzetméterenként mindössze két-három növényfaj található. Hargita megye éppen azért tud sok EU-s agrár-környezetgazdálkodási támogatást lehívni, mert itt még nagy a biodiverzitás.