„Az emberek most kezdenek rájönni, mennyire fontos, hogy helyi termékeket vásároljanak” – mondta el portálunknak Szente Ferenc, aki a Győzelem utcai piacon értékesíti Ócfalván termesztett zöldségeit. Ő inkább a minőségre fekteti a hangsúlyt, illetve arra, hogy minél szélesebb legyen az áruba bocsátott termékek skálája.

„Sokan a nagy multiktól szerzik be a zöldségeket, és ez sajnos érződik a napi eladáson. Azok mutatósabbak, és néhol meg olcsóbbak is, ilyen téren pedig nem rúghatnak labdába a helyi termelők. A Székelyföldön termett krumpli például nem nagyobb egy teniszlabdánál, a betakarítás is időigényes, húsz kiló paszuly leszedése például öt órát vesz igénybe egy embertől, ezért az árakat is úgy kell kialakítani, hogy megérje a földeken dolgozni. Inkább az ízekben versenyezhetünk, mivel kevesebb a helyi zöldségek víztartalma. A klienseim többsége a környékről érkezik, sokukat név szerint ismerem, de akadnak olyanok is, aki távolabbról keresnek fel” – magyarázta Szente Ferenc.

„Általában itt vásárolok, mivel közel van a lakhelyemhez, de az is nagyon lényeges, hogy ismerem az eladókat, ezért biztos vagyok a zöldségek származási helyében” – mondta el Lőrincz Mária, aki tormáért jött a piacra. Tizenöt éve árulja a Sziget-negyedben hodgyai kertjének terményeit Miklós Béla, aki elmondta, az is előfordul, hogy meghitelezi vevőit, hiszen többen is rossz anyagi helyzetben vannak.

Román gyümölcs eladó

Ristea Ili Amador szerint érdemes eljönni Giurgiu megyéből Székelyudvarhelyre árulni, mivel itt nagyobb árréssel lehet eladni a gyümölcsöket. Ő a Tábor-negyedben a zöldségeken kívül szilvát, barackot és meggyet értékesít. Megtudtuk, egy vásárló nála átlagoson tíz lejt költ el a kínált termékekre. A Sziget-negyedi piacon egyebek mellett dinnyét is találtunk, de mikor az egy személytől származó átlagos bevételről érdeklődtünk, azt mondták, ritkán haladja meg az öt lejt.

„Betegséggé válik a munka”

„Eleinte szégyelltem kimenni a piacra árulni, de mára már el sem tudnám képzelni másképp” – magyarázta Szente Ferenc, hozzátéve, aki nem szereti, jobb ha el sem kezdi ezt a fajta munkát. „Két váltásban árulunk a feleségemmel, mert valakinek a földeken is dolgozni kell. Már betegséggé vált nálam a folyamatos tevékenység, még a szabad napjaimon is aktív vagyok, mivel bűntudatom van, ha nem ezt teszem. A sok munka ellenére egy sikeres szezonhoz szerencsére is szükség van, mert rossz időjárás esetén gyengébb lesz a termés. Pár éve például a falu egyik felében sok zöldségem lett, máshol pedig szinte semmi, mivel megverte a jégeső. Néha keddenként megnézzük az árakat a városi piacon, és a befektetett munkán kívül, ennek függvényében is alakítjuk ki sajátjainkat. Másabb kispiacon árulni, hiszen folyamatosan ott kell lenni, nem okozhatunk csalódást a vásárlóinknak, mivel egy kis hiba esetén is elpártolhatnak” – mesélte Szente.