Ősszel fogtak hozzá Székelyudvarhely negyedik és egyben eddigi legdrágább körforgalmának kivitelezéséhez: a brassói Prinfo Kft. tervei alapján a munkálatok kivitelezője a Stravia Group Kft. Mint ismeretes, a körforgalom két középszigetből áll, a nagyobbik külső kerülete negyven, míg belső kerülete húsz méter lesz, a kisebbik, a készruhagyár előtt kialakítandó sziget külső kerülete 19, míg belső kerülete 9,5 méter lesz. A beruházás összköltsége 791 ezer lej áfa nélkül, azaz mintegy 1,1 millió lej, amit teljes mértékben a városi kasszából finanszíroznak.

Hiba csúszott a gépezetbe 

Október 23-án este a terelőút irányából Felsőboldogfalva felé haladó tehergépjármű kidöntötte a városi tekepálya mellett lévő egyik lámpaoszlopot. Az eset nyomán a polgármesteri hivatal illetékesei Bunta Levente polgármesterrel együtt terepszemlét tartottak a helyszínen, arra a megállapításra jutva, hogy a kisebbik középsziget átmérőjét másfél méterrel kell csökkenteni. Az újratervezett munkához a kivitelező még aznap hozzálátott.

Mennyi a végösszeg?

A beruházás végső alakját öltötte fel a napokban: az útfestések lejártával akár a héten is átadhatják az új körforgalmat – tájékoztatott Bálint Attila, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtószóvivője. A tervező cég által elkészített tervekben azonban három olyan kisebb sziget is szerepel, melyek a kivitelezés során elmaradtak. Kérdésünkre, hogy milyen mértékben módosultak a tervek a kivitelezés során, a sajtóreferens hangsúlyozta: a tervező cég által elkészítettekhez hű formában épül a körforgalom, módosításról nincs szó. A továbbiakban afelől is érdeklődtünk, hogy a lámpaoszlop kidöntése, a kisebb körgyűrű újraépítése, illetve egyéb, esetleg előre nem látott munkálatok miatt milyen járulékos költségekkel nőtt a beruházás tervezett költsége. „A polgármester úr az átadást követően sajtótájékoztatót tart a témában, ahol majd minden ilyen kérdést megválaszol” – kaptuk válaszul. A sajtószóvivő továbbá hangsúlyozta, nem csupán körforgalom-építésről van szó, hanem átfogó térrendezésről is.

A körforgalom első tervét egyébként a csíkszeredai Kontur Kft. készítette 2011-ben, ennek megvalósíthatósági tanulmányát 2013-ban aktualizálták – a tervet akkor nem fogadta el az önkormányzati képviselő-testület. A dokumentum tartalmára mi is kíváncsiak voltunk, azonban a hivatal sajtóosztályán arról tájékoztattak, hogy mivel nem fogadták el, a megvalósíthatósági tanulmány nem publikus.

Amiről megfeledkeztek

A város említett részén szükség volt a körforgalomra, hisz a kora délutáni csúcsidőben gyakran alakultak ott ki dugók, mondta el portálunknak Gál Győző, egy székelyudvarhelyi építkezési cég vezetője. „Naponta arra járok el autóval, és határozottan gördülékenyebb a forgalom, amióta megvan a körforgalom” – magyarázta, hozzátéve, meglátása szerint a kivitelezés is megfelelő, hisz másként nem lehetett volna megoldani. „Egyedüli hibaként viszont fontos megemlíteni, hogy a körforgalom teljes területén, egyetlen helyen sem alakítottak ki kerekesszékesek számára fel- és lejárókat. Erre viszont, ha nem is a tervezőnek, de a kivitelezőnek vagy a megrendelőnek gondolnia kellett volna” – fejtette ki. Mellesleg a napokban – a nyilatkozattétel után – az átkelők mellé öntöttek feljárókat.

Kicsi és fölösleges középsziget

A beruházás apropóján több székelyudvarhelyi utászmérnök szakvéleményét is kikértük, nyilatkozni azonban csak Barabás Erzsébet kívánt. A szakember úgy véli, a körforgalomra mindenképpen szükség volt, hisz az előírások szerint azon útkereszteződéseknél, amelyeknél négy vagy több út találkozik, javallott a körforgalom kialakítása. A kisebb középsziget azonban teljesen fölösleges, továbbá mérete sem megfelelő. „Az előírások szerint a körgyűrű sugarának legkevesebb három méternek kell lennie, amennyiben olyan körforgalomban alakítják ki, amelyet a teherfogalom is használ. Ennek értelmében tehát a középsziget és az úttest szélességének pótkocsis tehergépjárművek esetében legkevesebb 12 méternek, tehergépjárművek esetében pedig legkevesebb 10,4 méternek kellene lennie” – sorolta. A nagyobbik középszigetben nem talált kivetnivalót az útépítő mérnök, megjegyezte viszont, hogy az előírások szerint a körgyűrű középpontjának és a csomóponti ágak tengelyének a körforgalom középpontjában kellene találkozniuk. „A körgyűrűt azonban valószínűleg nem lehetett fentebb, azaz a központhoz közelebb helyezni, ezért született ez a megoldás” – fejtette ki. A bicikliút kérdésköréhez annyit tett hozzá Barabás Erzsébet, hogy a teherforgalmi útvonalakon nem szokás az úttestre felfesteni a kerékpársávot, hisz ez veszélyes: erre más megoldást kellett volna találni, esetleg a járdán kialakítani a sávot.

Jobb a hazai

Barabás Erzsébetnek meggyőződése, hogy az ilyen jellegű beruházásoknál a tervezést helyi cégekre kellene bízni. „Nem mindegy, hogy a tervező hányszor tud kiszállni a helyszínre, hogy forgalmi állapotok között meg tudja-e nézni az említett útszakaszt, vagy topográfiai mérések alapján készít egy tervet. Hisz a körforgalom nem annyiból áll, hogy rajzolunk egy kört az útkereszteződés közepébe” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, a tervezőcég megfontolt kiválasztásával valószínűleg kiküszöbölhetők vagy gyorsabban orvosolhatók a kisebb problémák.

Egyébként a Bethlen Gábor, Tábor és Villanytelep utcák kereszteződésénél lévő körforgalom átadása is novemberre esett, a 2011-ben elvégzett beruházás összértéke áfa nélkül 465 ezer lej volt.