A törzstőke ismételt megemelését az Urbana Rt. vezetősége kérte, több okra hivatkozva, egyebek mellett arra, hogy az elmúlt enyhe téli szezont veszteségesen zárták a közművek. A határozattervezet apropóján Jakab Attila EMNP-s önkormányzati képviselő felvetette: az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy  az Urbana Rt. akkor is veszteséges, ha hideg tél van, és sokat kell fűteni, de akkor is, ha enyhe az idő, és nem kell fűteni.

„A felhasznált energia mellett a közművek működtetése bizonyos fix költségekkel is jár, ilyen például a különböző munkálatok és ellenőrzések elvégzése, a karbantartás és a személyzeti költségek. Enyhe télben nem lehet egy fél kazánfűtőt alkalmazni. Ezek a költségek az összköltségvetés mintegy negyven százalékát teszik ki” – matematikázott az ülésen részt vett Ráduly Mihály, a közművek igazgatója. Gergely László, az RMDSZ önkormányzati képviselője fontosnak tartotta elmondani: az Urbana Rt.-t támogatnia kell az önkormányzatnak, hiszen a családi hőközpontok költsége jelentősen meg fog nőni az elkövetkezőkben, ezért szerinte sokan visszacsatlakoznak majd a rendszerre. „Ha ennyire támogatják a távfűtést, miért nem csatlakoznak vissza az RMDSZ-es kollégák maguk is a rendszerre, ezzel is példát állítván a lakosság számára?” – vetette fel Jakab.

Távfűtés: „a béka ülepe” alól felépítve

Gálfi Árpád, az MPP-frakció vezetője ismételten hangsúlyozta: a városvezetőség olyan rendszerbe pumpálja a pénzt, amely veszteséges. „A távhőrendszeren lévő családokon kívül még laknak mások is Udvarhelyen, akik sérelmezik, hogy évek óta milliókat költünk egy veszteséges rendszerre” – magyarázta. Ráduly elismerte: 2008 óta valóban sok pénzt fektettek be, melynek köszönhetően ötven százalékkal csökkent a hőveszteség. Hozzátette: a lépcsőházi modulok és a Bethlen-negyedi beruházás révén pedig az európai uniós normáknak megfelelően várhatóan 15 százalékra csökken majd a hőveszteség. „Már több mint háromszáz családnál működik a vízszintes elosztás, a biomassza felhasználásával együtt ez lesz a fűtéskérdés hosszú távú megoldása Székelyudvarhelyen” – hangsúlyozta. Kulcsár-Székely Attila RMDSZ-es városatya szerint egyébként azért volt szükség jelentős összeget a fűtésrendszerre fordítani, mert azt az előző városvezetőség tette tönkre, és a „béka ülepe alól kellett felépíteni”.

Elhangzott mellesleg az is, hogy minden évben egyre többen válnak le a rendszerről, de visszacsatlakozásra még nem volt példa. Biró Edit néppárti önkormányzati képviselő arra hívta fel a  figyelmet, hogy a leválási kéréseket sokszor késleltetik az illetékesek. Ráduly szerint a polgármesteri hivatal és a közművek szabályosan járnak el a kérések ügyében, a fennakadás azért történik, mert sokszor a szomszédok nem egyeznek bele a leválásba. Megtudtuk, hogy jelenleg „majdnem” 2300 háztartás van rácsatlakozva a rendszerre. A törzstőke megemelése végül az RMDSZ-frakció támogatásával átment.

Ingatlanadó-kedvezmény és beruházások

Az ülésen szó volt az ingatlanadó-kedvezményről is azon magánszemélyek esetében, akiknek jövedelme kisebb mint az országos bruttó minimálbér, illetve kizárólag szociális vagy munkanélküli-segélyből élnek. A lehetősséggel 23-an éltek és nyújtottak be kérelmet a hivatalhoz, huszonkét esetben helyet is adtak a kéréseknek, egy személy viszont megtagadta az eljárás részeként elvégzendő szociális ankétot, így ő nem részesült kedvezményben. Az adókedvezmény összértéke egyébként 2539 lej.

Döntés született a székelyudvarhelyi Szent Ferenc Egyesület által kezdeményezett, a Csereháti Kiss Gergely utca végében építendő nappali foglalkoztató központ részletes urbanisztikai tervéről. A sérült gyermekekkel foglalkozó civil szervezet az Elan Trió Kft.-től bérli a területet, ahova kétszintes létesítményt építenének, mely húsz férőhelyes lenne.

A testület elfogadta az Éltetőkút utcai ANL-lakások esővíz-elvezető és utcai hálózatának aktualizált megvalósíthatósági tanulmányát: a beruházás összértéke mintegy 2 700 000 lej, mely a Helyi Fejlesztések Országos Program részeként valósulna meg. A projekt önrésze 86 ezer lej. Az 541 méternyi útszakasz kiépítésére egyelőre 200 ezer lejt kapott a város, a kivitelezési idő pedig öt hónap lenne.

A hiányzó: a polgármester

Az ülésre előterjesztett nyolcadik pontot – a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal organigrammájának és tisztségjegyzékének elfogadását – levették a napirendről, hisz a Köztisztviselők Országos Ügynökségével nem sikerült egyeztetni a témában, magyarázta az ülés elején részt vett Bunta Levente polgármester. Egyébként a városvezető távozása után Gálfi Árpád kérte, hogy a különfélék megtárgyalására térjen vissza a polgármester, hisz sok ügyben csupán ő tud érdemben válaszolni. Az ülés végén Bunta bokros teendőire hivatkozva mégsem tért vissza a tanácsterembe, holott az első felvázolt téma konkrétan őt érintette. Orbán Balázs MPP-s városatya ugyanis arról számolt be, hogy a Székelyföldi válogatott mérkőzésére érkezett francia delegációt – előzetes bejelentkezésük ellenére – nem fogadta a városvezető. Az MPP-frakció továbbá azt nehezményezte, hogy a polgármester hasonlóan járt el korábban a Puskás Akadémia ügyében – amely akkor végül Csíkszeredában végezte el a beruházást –, illetve hogy a városlakókat sem fogadja, elodázza a fogadóórákat.

Médiaügyek és bajok

Orbán továbbá kéréssel fordult a hivatalhoz az önkormányzat által fenntartott Udvarhely napilappal kapcsolatosan. A városatya afelől érdeklődött, hogy fél év elteltével hány vidéki önkormányzat csatlakozott a médiavállalkozáshoz, illetve mekkora összegekkel, továbbá hogy mekkora példányszámban jelenik meg a napilap, hány fős stábbal működik és mekkora a kiadvány fenntartási költsége.

„Tavaly 300, idén pedig 200 ezer lejt különítettünk el erre a célra. Közpénzről lévén szó az udvarhelyieknek jogukban áll tudni, hogy mire megy el a pénzük” – hangsúlyozta. Gálfi Árpád a napról napra súlyosbodó Termés utcai helyzetre hívta fel a figyelmet ismételten, szerinte ugyanis állást kellene foglalnia a városvezetésnek ez ügyben is.

Az ülésen mellesleg elhangzott, hogy megürült hat ifjúsági lakás a Cserehát-lakónegyedben: két bérlőt kilakoltattak (mivel közel 50 ezer lejnyi tartozást halmoztak fel), négyen pedig elköltöztek. A lakásigénylők tehát megújíthatják dokumentációjukat, hisz hamarosan elosztják a bérleményeket, vázolta Benedek Árpád Csaba alpolgármester. Az elöljáró ezúttal a helyi sajtó segítségét kérte a lehetőség népszerűsítésére, jóllehet az ügyben mintegy két hete feltett kérdéseinkre még mindig nem kaptunk választ a polgármesteri hivataltól.