
Fotó: Lukácsi Lehel
Újabb 200 ezer lejt szán lapkiadásra az udvarhelyi városvezetőség: az Udvarhelyi Média Kft. törzstőkéjét ismételten megemelnék, ezzel tavaly és idén összesen 700 ezer lejre rúgna a napilap fenntartására szánt közpénz.
2014. november 26., 19:362014. november 26., 19:36
Az önkormányzati tulajdonban lévő napilap kiadása tavaly év elején merült fel először, a 2013-as költségvetésben előbb 450 ezer lej szerepelt erre a célra, melyet 300 ezerre módosított a városvezetőség. Az önkormányzati képviselő-testület RMDSZ-többsége támogatta a kezdeményezést, melynek törzstőkéje az említett 300 ezer lej. A februári soros önkormányzati ülésen 200 ezer lejjel bővítették a médiavállalkozás törzstőkéjét. A kft. ügyvezetője egyébként Farkas György városmenedzser, az üzleti tervet pedig Bunta Levente polgármester dolgozta ki.
Az elképzelés szerint a lapkiadás költségeiből több udvarhelyszéki önkormányzat is kivette volna részét, a kezdeményezők ugyanakkor az év elején azt is kilátásba helyezték: ha nem szállnak be a vidéki települések, akkor megpályázzák a napilap fenntartásához szükséges összeget. Mellesleg ez idő tájt több ízben is kerestük Székelyudvarhely polgármesterét a lapkiadás szükségességéről érdeklődve, szerkesztőségünkbe eljuttatott válaszlevelében az állt: a lapkiadásról az udvarhelyiek véleményét is kikérték. „Kiderült, hogy igény van a helyi érdekeket szolgáló napilapra, jelenleg nem kellően tájékoztatott a lakosság” – magyarázta akkor a városvezető, nem térve ki arra, hogy mikori, illetve milyen körülmények között elvégzett felmérésre utal.
Kérdések válasz nélkül
A csütörtöki soros önkormányzati ülésre előterjesztett napirenden szerepel az Udvarhelyi Média Kft. törzstőkéjének ismételt megemelése. Mint azt a határozattervezet indoklásában kifejtik, a tevékenység folytatására kell a pénz. Arról azonban, hogy pontosan milyen költségekre szükséges a pénz, meddig lesz elegendő az újabb összeg, semmiféle választ nem kaptunk Farkas Györgytől, aki a polgármesteri hivatal sajtóosztályához irányított. Ott azt a választ kaptuk, hogy az ülésen az Udvarhelyi Média Kft. ügyvezetője beszámol a miértekről, előtte azonban nem tájékoztatnak a részletekről.
Egyelőre az ellenzéki önkormányzati képviselők számára is talány, hogy miért szükséges az újabb összeg. Orbán Balázs MPP-s tanácsos idén júniusban fordult a városvezetőséghez azzal a kéréssel, hogy az önkormányzati tulajdont képező vállalkozás költségvetéséről számoljanak be a fenntartónak. „A nyáron azt a választ kaptam, hogy majd 2015 tavaszán, amikor az összes alárendelt intézmény elvégzi az éves beszámolóját, közlik a számokat” – jegyezte meg. Orbán Balázs úgy véli: az újabb törzstőkeemelésből világosan látszik, hogy nem valósultak meg a városvezetőség hangzatos célkitűzései, hogy a napilap nemcsak önfenntartó, hanem néhány éven belül nyereséges is lesz.
„Nem lenne szükség újabb összegre, ha a vidéki önkormányzatok valóban ígéretet tettek volna arra, hogy beszállnak a vállalkozásba, vagy ha megfelelő példányszámot tudnának eladni a lapból. Egyelőre azonban a város pénzén tartják el a polgármester pártlapját” – hangsúlyozta az önkormányzati képviselő.
Távolmaradó községi önkormányzatok
Az év elején az udvarhelyi városvezetőség tanácsi határozattervezetet küldött a vidéki önkormányzatoknak, melyben egyebek mellett az is szerepelt, hogy a lapkiadáshoz való hozzájárulás a lakosságszám arányában történik majd, a vidéki önkormányzatoknak fejenként 3–10 lejjel kellett volna hozzájárulniuk a projekthez. Akkor, februárban több településvezetőt is megkerestünk, többségük tanácstalanul állt a helyzet előtt. Bálint Imre Elemér, Oroszhegy község polgármestere már kifejtette: felesleges pénz nincs a község kasszájában sem erre, sem másra. A településvezető ezúttal is summásan fogalmazott: jegelték a témát.
Bokor Botond fenyédi polgármester jó ötletnek tartotta a lapkiadást, elmondása szerint a helyi önkormányzati képviselő-testület el is fogadta a vállalkozásba való beszállást, de mivel „nem tisztázódtak az összegek, kifizetésre még nem került sor”, tette hozzá. Kápolnásfalu önkormányzata nem szállt be a médiavállalkozásba, és több mint bizonyos, hogy nem is fog, jelentette ki Benedek László polgármester. Derzsben el is vetették a lehetőséget, hisz a községnek van saját kiadványa, feleslegesnek tartják egy udvarhelyi lap támogatását. „Nem változott az álláspontunk, egyszerűen nem látjuk értelmét beszállni a lapkiadásba” – hangsúlyozta Zoltáni Csaba polgármester.
Székelyudvarhelyen szerdán újrakezdték a munkálatokat a Bethlen Gábor utcában, és az elkövetkező időszakban többfelé útjavításra, illetve forgalomkorlátozásra kell számítani.
Szinte teljesen megsemmisült egy fűrésztelep csarnoka a szerdára virradó éjszaka keletkezett tűzben Szentegyházán.
Buszt indít kedden Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre a Székely szabadság napjára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezete.
Elfogadták a régi épületekre vonatkozó adókedvezményeket Székelyudvarhelyen, és nullára csökkentették a gépjárművek esetében alkalmazott helyi pótadót.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
szóljon hozzá!